JANUÁR
A Gergely-naptárban az esztendő első hónapja január. A hó neve emléket állít az ókori római naptár évkezdetét jelölő kétarcú Janusnak. Januárt a régi magyar naptár Boldogasszony havának, a székelynaptár pedig Fergeteg havának nevezte, a csillagászok Bak-, vagy Vízöntő havaként, a meteorológusok pedig Télhóként említik.A naptár történet szerint a rómaiak időjelzőjét Numa Pompilius (Kr.e.715-672.) reformálta meg, úgy, hogy a város alapító Romulus király tíz hónapos évéről áttért a tizenkét hónaposra. A hónapok sorrendje is megváltozott, az első hónap Mensis Janus a kétarcú, az átjárás, a kezdet és a vég istensége lett. (A kettős arc jelentését magyarázza, hogy a tiszteletére emelt templom kapuja béke időben zárva, háború alatt nyitva volt.) Pompilius naptárát Kr.e. 46-ban Julius Caesar megreformálta, s bevezette az un. Julianus-naptárt. Az ezt követő jelentős naptármódosítás 1582-ben XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik. A Gergely-naptárt Magyarországon 1587. november 1-én vezették be. Első hónapunk nevével kapcsolatos érdekesség, hogy a XVI. században a hónap neveit megújítani akaró Sylvester János nyelvész a Fű hó név használatát szorgalmazta... TOVÁBB ›››

FEBRUÁR
Február, az esztendő legrövidebb hónapja, még akkor is, ha szökőévhez érünk. A február (Februarius) elnevezés eredete még az antik rómaiakhoz vezet vissza. Ovidius Római naptárából tudjuk, hogy az esztendő második hónapjában lévő jeles napok közül számos a megtisztuláshoz kötődött. Az előző hónapok vígasságai miatt szükség is volt a lelki-testi tisztulásra. Ilyen szertartásokhoz használt anyagok gyűjtő neve a "februa" (mások szerint februm - tisztulás), mely a hónap nevévé is vált. Második hónapunk régi magyar neve Böjtelő hava, ami a Húsvét előtti böjt közeledtét jelzi. (Az elnevezés kapcsolódhatott ahhoz is, hogy fogyóban a kamrában az elmúlt évi termés.) A székely naptár a természetből merít a névadáskor: Jégbontó hava, a meteorológia Télutóként említi februárt. A hó első - hosszabb - felét a Vízöntő csillagkép uralja, amit a Halak követnek. Ez a hónapunk a farsang időszaka, a mulatságok, vigasságok, a bálok, ideje. A farsang mindig január 06-án, Vízkereszt napján kezdődik és hamvazó szerdáig tart, ami a Nagyböjt előtt 40 nappal van... TOVÁBB ›››

MÁRCIUS
Március hónap elnevezése a latin Martius hónapnévből ered, jelentése Marsra, a hadakozás istenére emlékeztet. Az ősi római naptárban az év első hónapja volt, megfelelve a térségben szokásos tavaszi napéjegyenlőségi évkezdésnek. Március a tavaszt sejtető remény, a kikelet, a megújulás, az ifjúság és a forradalom hónapja. Harmadik hónapunk régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. Az egyházi évben a nagyböjt - a farsangot záró hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő időszak - java márciusban van. A székely naptár egy szép, reményt és bizalmat sugárzó névvel illeti márciust: Kikelet hava. Régi magyar kalendáriumokban találkozhatunk a Tavaszelő hónapnévvel. A csillagászok Kos havának nevezik, mely a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapja... TOVÁBB ›››

ÁPRILIS
Az ősi etruszk nyelven Vénuszt "Apru"-nak nevezték, egyes kutatók szerint innen származik április hónap a neve. A hagyomány szerint a névadó még maga Romulus volt, isteni anyja, Vénusz előtt tisztelegve. Más nyelvészek az "aprire - kinyitni" szóra vezetik vissza a hónap névét. A székelynaptár Szelek havaként tartja számon áprilist, a régi magyar naptár Szent György havaként, Tavaszhóként említi, a csillagászok Bika havának nevezik. Áprilisban a tavasz kibontakozik, virágba borulnak a bokrok, fák, s kibújnak a földből az egynyári növények is. Nem ritka azonban, hogy a hónap folyamán a fagykatonák, hópehelyseregek támadásra indulhatnak a kikelet ellen, ami okozhat kisebb - s sajnos - nagyobb károkat, a fagy még is tizedelheti a nyári-őszi termést. A áprilisban azonban a tél véglegesen vereséget szenved, s a tavasz győzedelmeskedik. Az időjárás szélsőséges változásai miatt már a régiek is áprilishoz ragasztották a szeszélyes, de még inkább a bolondos jelzőt. Április kedves eseménye, hogy a hó utolsó napjáig minden költöző madarunk hazatér, megkeresi fészkét, vagy újat épít... TOVÁBB ›››

MÁJUS
Május hónapunk elnevezése az ókori rómaiaknál a termékenység istennőjének tisztelt Maja nevéből származik. A természet a megújulására a zöld szín legváltozatosabb tobzódásával hívja fel figyelmünket, a hónap végén találkozhatunk az év során a remény színének legszélesebb skálájával. A megújuló természetre utal a székelynaptárban szereplő Ígéret hava és a régi magyar naptár Tavaszutó elnevezése. A hónap régi magyar neveként a Pünkösd hava is gyakori, mely a hónap jeles keresztény ünnepére utal. A csillagászok az uralkodó csillagjegy alapján Ikrek havaként említik az esztendő ötödik hónapját... TOVÁBB ›››

JÚNIUS
A június nevet az antik római Junotól, a gyermekáldás és házasélet istennőjétől származtatják a kutatók. Mások szerint a görög Ino-tól, a dajkaistennőtől (Leukothea, a Fehér Istennő) eredeztetik a június nevét. Bármely elmélet igaz lehet, s jelentős eltérés sincs, hiszen a két istennő lényegében egymás mása a görög-római mitológiában. A székely naptár Napisten havaként tiszteli júniust. Elődeink a régi magyar naptárban Szent Iván havának nevezték az esztendő hatodik hónapját Keresztelő Szent János tiszteletére. (A név a szent szláv nevének megfelelője.) A régi magyar kalendáriumokban gyakorta találkozunk a Nyárelő hónapnévvel is. A csillagászok körében a Rák hava - e csillagkép június 22/23-tól július 22/23-ig az uralkodó jegy - elnevezés a használatos... TOVÁBB ›››

JÚLIUS
Az esztendő hetedik hónapját Julius Caesar-ról, a híres római hadvezér-államférfiról nevezték el. Hazánkban régebben júliust Szent Jakab havaként emlegették. A szent apostol nagy tiszteletét bizonyítja, hogy Nagy-Magyarország (történelmi Magyarország) számos települése a Jakab nevet viseli.
A székely naptár júliust Áldás havának, más régi magyar naptárok Nyárhónak nevezik. A hó első felében - 22-ig - az égboltot a Rák csillagképe uralja, de elnevezése a kezdődő, új csillagképtől ered, a csillagászok júliust az Oroszlán havaként nevezik. TOVÁBB ›››

AUGUSZTUS
Augusztus, nyolcadik hónapunk neve Caius Octavianustól származik, aki Augustus néven első római császárként uralkodott. Ismereteink szerint Kr.e. 8-ban Augustus saját maga adta a nevét a hónapnak. A császár igaz, nem ebben a hónapban született, viszont a nyolcadik hónapban viselt először konzuli tisztséget, ebben a hónapban hódította meg Egyiptomot, s a sors fintoraként e hónapban - Kr.u. 14. augusztus 19-én - gyilkolták meg. Augusztust a székely naptár az Új kenyér havaként említi, a hónap a régi magyar naptárban Nyárutó, vagy Kisasszony hava volt. A hónap közepén jelenik meg a Szűz csillagkép, ezért a csillagászok Szűz havaként jegyzik. TOVÁBB ›››

SZEPTEMBER
Szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A székely naptárban a Földanya hava (az Avisura szerint) név alatt találhatjuk kilencedik hónapunkat. A régi magyar hagyományok szerint e hónap "Szent Mihály hava", ami névadó főangyal 29-i ünnepére emlékeztet. Szent Mihály igen jelentős személy az angyalok között. Ő az égi seregek vezére, fejedelme, aki letaszította az a lázadó angyalok vezérét, az őskígyót - aki nem más, mint maga a Sátán - a Mennyből a pokolba. Szent Mihály arkangyal nem csak harcos, a Mennyország védelmezője, nagyon fontos feladat az, hogy a halottak lelkét a túlvilágra vezeti. A hónapot elődeink Őszelőnek is nevezték, mely értelmezésre, magyarázatra nem szorul. A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. Ezért a csillagászok Mérleg havaként tartják számon szeptembert az utolsó dekádjában (22-23-a) megjelenő csillagképről. TOVÁBB ›››

OKTÓBER
Október hónapunk neve a latin October, a "Nyolcadik" elnevezésből ered. Ennek az volt az oka, hogy a régi római naptárban az évkezdő a márciustól számítva ez volt a nyolcadik hónap. A székely naptár Magvető havának jegyzi az esztendő utolsó negyedének kezdetét. Az elnevezés magáért beszél, az őszi vetés fontos munkálatai előtt tisztelgett a névadó. Az október régi magyar neve Mindszent hava, de sok száz évvel ezelőtt előfordult a Borvető hava elnevezés is. Októberben gyakori a szép idő, ilyenkor a vénasszonyok nyarát szokták emlegetni. A meteorológusoknak október az Őszhó, de még inkább Őszutó. A csillagászoknak a tizedik hónapunk a Skorpió hava. TOVÁBB ›››

NOVEMBER
Naptárunk tizenegyedik hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, innen ered a név: novem, ami latinul kilencet jelent. (A régi római naptárban az év márciussal kezdődött.) A székely naptár Enyészet havaként említi novembert. Az elnevezés természet változására, a lombok, a virágok, az egy nyári növények eltűnésére utal, ami azt is jelenti, hogy küszöbön már a tél. A régi magyar naptár Szent András havaként tartja számon az év utolsó előtti hónapját. Szent András, a híres szent - akit a szkíták térítőjének tartanak - ünnepe a november 22-23-a éjszakáján megjelenő, és innen uralkodó csillagkép, a Nyilas első dekádjának végén van. Érdekesség, hogy november egy másik antik eredetű jelképe a nyilazó, vagy nőrabló kentaur, ami szintén a Nyilast személyesíti meg. Az előzőek miatt a csillagászok e hónapot a Nyilas havaként említik. TOVÁBB ›››

DECEMBER
December az esztendő tizenkettedik, a polgári év utolsó, az egyházi év első hónapja. Az ókori római naptár tizedik hónapja volt az évutó, innen származik a december név. A székely naptár szerint az Álom hava december, a régi magyar naptár pedig a hó legnagyobb ünnepe kapcsán Karácsony havaként tartja számon. Decembert azonban jogosan nevezhetjük Advent heteinek is, hiszen a várakozás a hónap 24-ik napjáig tart. Decembert csillagászok - az éjszakai égboltot a hó harmadik harmadától, 21-től uraló csillagképről, ami egyúttal a csillagászati tél kezdete is - Bak havaként említik, a meteorológusok Telelőként nevezik, mivel szerintük a tél a hó első napján, Elza névünnepén kezdődik."Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött... (Márai Sándor: Négy Évszak - részlet) TOVÁBB ›››

Az oldal a 2015-ös eszetnedő végéig az Euro-Hungária Alapítvány támogatásával készült
www.eurohungaria.hu