Augusztus, a nyolcadik hónapunk neve Caius Octavianustól származik, aki Augustus néven elsö római császárként uralkodott. Ismereteink szerint Kr.e. 8-ban Augustus saját maga adta saját nevét a hónapnak. Octavianus-Augustus igaz, nem e hónapban született, de ebben a hónapban viselt először konzuli tisztséget, ebben a hónapban hódította meg Egyiptomot, s a sors fintoraként e hónapban - Kr.u. 14. augusztus 19-én - gyilkolták meg.
Az antik Rómában szokás volt, hogy a híres rómaiakról hónapot neveznek el. A "fáma" szerint Tiberius császárnak - ö követte a császárok sorában Augustust - is felajánlották, hogy róla is elneveznek egy hónapot. Tiberius az alábbiakkal utasította el a megtisztelő ajánlatot: "Nem fogadom el, mert mit fogtok tenni, ha lesz már egy 13. Császárotok is?"
A székely naptár az Új kenyér havaként említi, s a hónap régi magyar neve Nyárutó, vagy Kisasszony hava volt. Augusztust a csillagászok a Szűz havának nevezik.
Kisasszony havának a neve a Somogy megyei
Kisasszond falucska nevében lelhető fel. A településhez jelentős magyar
irodalomtörténeti emlék kapcsolódik: Csokonai Vitéz Mihály csaknem egy
évet töltött itt el barátja, Sárközy István birtokán. Nagy költőnk itt
írta híres művét, a Dorottyát. Csokonai a faluról is megemlékezett egy
alkotásában: "E helyen andalogni jó, e hely poétának való" -
írta Kisasszondról.
Augusztus jeles napokban, ünnepekben, azokhoz kapcsolódó szokásokban bővelkedik.
Augusztus 1. - Az anyatejes táplálás világnapja 1992-től.
- A forint bevezetésének napja. A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le.
Augusztus 4. - Vianney János, az arsi egyszerű, de kiváló, példamutató és jótékony plébános emlék napja.
Augusztus 6. - Jézus Krisztus színeváltozásának ünnepe.
- Nukleáris Fegyverek Betiltásáért folyó
harc Világnapja
- Az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja.
1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránban összehívott világkongresszus
úgy döntött, hogy e napot minden esztendőben az írástudatlanság elleni
küzdelemnek szenteli.
Szent
Domonkos (részlet) - Fra Angelico
Augusztus 8. - Szent Domonkos ünnepe. Domonkos a róla elnevezett Domonkos- vagy prédikátorrend alapítója (1170 körül - 1221. aug. 6.).
Augusztus 9. - A Világ bennszülötteinek nemzetközi napja az ENSZ Közgyűlésének 1994-ben hozott határozata alapján.
Augusztus 10. - Szent Lőrinc napja. Lőrinc II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja), volt, akit a pápa elfogása után három nappal elfogták és 258. aug. 10-én rostélyon megsütötték, mivel az egyház kincsét előzetesen - a pápa végakaratának megfelelően - a szegények között szétosztotta. Tüzes halála az augusztusi forróságra emlékeztet, ugyanakkor a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá.
Az régi magyar néphit az augusztusi hullócsillagokat
"Lőrinc könnyei"-nek tartja... Lőrinc napjához több jó tanács,
időjóslás is kapcsolódik:
"A Lőrinc-napi eső jó bortermést jelent..."
"Lőrinc napján, ha nem dolgoznak a szőlőben, akkor elmarad a jégeső..."
"Ha Lőrinc napján szép, napos az idő, akkor hosszú őszre számíthatunk..."
Népi megfigyelés az is, hogy e nap után nem tanácsos görögdinnyét enni,
mert "Lőrinc belevizelt"
Augusztus 12. - Nemzetközi ifjúsági nap. Az ENSZ közgyűlése 1999 decemberében jóváhagyta a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának azt a javaslatát, hogy e nap legyen Nemzetközi ifjúság napja. Az ENSZ ezzel is fel akarta hívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritásra mindenütt: a családban, a közösségekben, a nemzetek egészében.
Augusztus 13. - A balkezesek világnapja.
Augusztus 14-e, a barlangászok világnapja. Az 1952-ben halálos balesetet szenvedett barlangász, Marcel Loubens emlékére e napon tartják világnapjukat a föld alatti világ felfedezői. Marcel Loubens egy Saint Martin-barlang expedíció végén, a felszínre emelkedés alkalmával, a csörlő meghibásodása miatt zuhant le. A Saint Martin-barlanggal, a tragédiával az érdeklődők Haroun Tazieff: A Saint Martin-barlan titka című könyvéből (Móra Kiadó, 1969) ismerkedhetnek meg.
Marcel Loubens
Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja, Magyarország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Eredeti tartalma szerint e napon a katolikus egyház Mária halálára, temetésére és mennybemenetelére emlékezett. Nagyboldogasszony és a szeptemberi Kisasszony nap közötti időt hazánk egyes területein "kétasszonyköze" elnevezéssel illették, és varázserőt tulajdonítottak az időszaknak. (Az ilyenkor gyűjtött tojás akár tavaszig is eláll...) A Nagyboldogasszony napi fényes napos idő jót jelent: bőséges bortermést., a rossz idő a rossz és kevés termés hírhozója...
- A repülősök napja. A repülősök védőszentje Loretói Boldogságos Szűz Mária, ezért az Ő napján tartják a Repülők napját.
Augusztus 18. - Európa nap - Magyarországon, annak emlékeként, hogy 1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével.
Augusztus 16. - Hontalan Állatok Világnapja
Augusztus
20. - Szent István napja. E nap Szent Istvánnak, Magyarország
első királyának, az Árpád-ház első szentjének az emléknapja, az 1100 éves
magyar állam megalapításának ünnepe. A régmúltban is sokan az új kenyér
- ami egyben az életet is jelenti - ünnepének is tartották. (Erre utal
a székely naptár hónap neve is.) A kommunista-pártállami időkben az alkotmány
napjának nevezték el, s Magyarország sztálini típusú "szocialista
alkotmányát" ünnepelték, ünnepeltették évről évre, hogy feledtessék
az augusztus 20-ához fűződő egyházi szertartásokat és az ősi magyar hagyományokat.
Szent István király és hagyatéka azonban több, mint ezer esztendeje a magyar történelmi valóság megkerülhetetlen része. Etalon. Igazodási pont. Értékmérő. Tisztelete 1083 után teljesedett ki, amikor Szent László lovagkirályunk az Árpád-ház legitimálásaként szentté avattatta az államalapítót. (Már Szent László 1090-ben elrendelte, hogy „Szent István napja mint szent ünnep megtartasson”, és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.) Az Istvánt és az ő Szent Jobbját övező kultusz végképp beépült a magyar történelmi köztudatba, az örök legendáriumba. A Szent Jobb tiszteletét – mely előtt augusztus 20-án körmenettel hajtunk fejet – már 1222-ben az Aranybulla törvénybe iktatta. A 12. században a kultikus tisztelet kiegészült Szűz Mária alakjának bevonásával, hiszen első keresztény uralkodónk halála előtt a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Szent István mítosza ezáltal jelentős metamorfózison ment át, sőt a 16–17. században, az ellenreformáció idején a barokk népi vallásosság elemeit is magába fogadta. Szent István királyunk magyar nemzet mennyei patrónusa, istápja, Magyarország fővédőszentje. Augusztus 20-a azonban nem csak egyházi, hanem Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése alapján újra állami ünnepünk is.
Az elmúlt közel két évtizedben sokak erőfeszítése következtében ismét megjelentek és hangsúlyt kaptak az egyházi és ősi, nemzeti hagyományok, azonban a velünk élő sötét, idegenszívű erők ez elleni munkálkodása is megerősödött.
A középkorból megmaradt legrégibb magyar nyelvű vers államalapító Szent István királyunkról:
"Idvezlégy bódog Szent István király,
Te népednek nemes reménysége,
Idvezlégy mi megtérésünknek
Bizony doktora és apostola.
Te miattad hittünk Krisztus Jézusban,
Te miattad üdvözülünk es Krisztusban,
Kérjük, imádj ez te népedért,
Imádj egyházi szolgálókért es,
Hogy egy ellenség se legyen
Ragadozó ez te néped között."
Augusztus 24. - Bertalan
apostol vértanú napja. A hagyomány szerint az apostolt elevenen megnyúzták,
ezért választották a szűcsök és csizmadiák védőszentjükül. A Felvidék
egyes részein úgy tartják, hogy a kígyómart ember kérje Szent Bertalan
segítségét. Ugyancsak felvidéki vélekedés, hogy Bertalan-nap után nem
tanácsos szabad vízben fürdeni, mert "...belevizelt a kígyó".
Bertalan napjához népi időmegfigyelések és jövendölések, tanácsok kapcsolódnak:
"A Bertalan-napon zivatar van, akkor sok hó lesz a télen..."
"Bertalan napja után véget ér a kánikula időszaka..."
"A Bertalan napi eső jó káposztatermést ígér..."
"Bertalan napján a mogyoróból préselt olaj jó gyógyszer a fülpanaszokra..."
Augusztus 23. - A Rabszolga-kereskedelemről és annak eltörlésérő való megemlékezés napja, annak emlékére, hogy 1791-ben augusztus 22-éről 23-ára virradó éjszaka felkelés tört ki Santo Domingoban, amely elindította azt a folyamatot, amely a rabszolga-kereskedelem eltörléséhez vezetett.
Augusztus 23/24. - A Szűz havának kezdete
Augusztus 25. - Kalazanci József emléknapja
Augusztus 26. - Szent Mónika ünnepe. Szent Ágoston édesanyja. Mónikát egy pogány patriciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét is megnyerje Krisztusnak. Hallgatag türelemmel tűrte férje hűtlenségeit és dühkitöréseit, végül meghódította férjét, aki halálos ágyán megkeresztelkedett.
Augusztus 28. - Szent Ágoston ünnepe. Ágoston egyházatya (354 - 430) a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere, minden idők egyik legnagyobb emberi szelleme.
Keresztelő
Szent János - Caravaggio
Augusztus 29. - Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja. ASzent fővételéről régi időktől kezdve e napon emlékezik meg a katolikus egyház.
- Az 1526. évi mohácsi vész emléknapja
- A Magyar fotográfia napja - annak emlékére, hogy 1840. augusztus 29-én készült hazánkban először nyilvánosan fénykép (dagerrotípia).
Augusztus 30. - Az Eltűntek Világnapja
- Antoine-Laurent de Lavoisier 1743. augusztus 26-én született Párizsban, akit a modern kémia atyjának is neveznek. (Párizsban, 1794.május 8-án hunyt el.) Felfedezi, hogy állatok tüdejét megtámadja az oxigén…
Antoine-Laurent de Lavoisier
- Yves Le Prieur 1926. augusztus 6-án egy párizsi uszodában kipróbálta és egyúttal hivatalosan be is mutatta az általa feltalált autonom, sűrített levegős légzőkészülékét. Lényegében ez a légzőkészülék már alkalmas volt kedvtelési célú búvárok merüléseihez is.
- 1932. augusztus 22-én a magyarországi barlangkutatás egykori legendás alakja, Dr. Kessler Hubert az Aggteleki-barlangot a Domica-barlanggal összekötő szakasz szifonját szabadtüdővel átúszta. Kessler után kutatótársa, Sandrik József is átúszott a szifonon. Napjainkig is vita folyik arról, hogy a szabadtüdős merülések részét képezik a barlangi búvárkodásnak. Ez a merülés azonban a vitathatatlanul jelentős kutatási eredményt hozott, s mint búvár teljesítmény is elismerésre és említésre méltó.
 Kessler Hubert és Sandrik József a szifonátúszást követően |
 |
- 1989. augusztusában Budapesten rendezték meg a X. Speleológia Világkongresszust, melyen öt kontinens 35 országából mintegy ezer barlangkutató vett részt. A víz alatti barlangkutatás önálló szekcióval képviseltette magát. A kongresszushoz kapcsolódó programok közül a D/5 jelű mutatta be az érdeklődőknek Magyarország víz alatti barlangjait. A program keretében több tucat hazai és külföldi búvár kereste fel a jelentősebb hazai víz alatti barlangokat, melyek közül a budai Molnár János barlangban merültek a legtöbben.
Az oldal, az Euro-Hungária
Alapítvány támogatásával készült