Május hónapunk elnevezése az ókori rómaiaknál a termékenység istennőjének tisztelt Maja nevéből származik. A természet a megújulására a zöld szín legváltozatosabb tobzódásával hívja fel figyelmünket, a hónap végén találkozhatunk az év során a remény színének legszélesebb skálájával. A megújuló természetre utal a székelynaptárban szereplő Ígéret hava és a régi magyar naptár Tavaszutó elnevezése. A hónap régi magyar neveként a Pünkösd hava is gyakori, mely a hónap jeles keresztény ünnepére utal. A csillagászok az uralkodó csillagjegy alapján Ikrek havaként említik az esztendő ötödik hónapját.

Május első napjára virradó éjszaka...

Régi szép népi szokás a májusfa állítás: a hó első éjszakáján a köztéren felállított feldíszített "fácska" (életfa) köszönti a természet megújulását, s ha leányos-háznál állítják, úgy jelzi, hogy udvarló van a láthatáron. A májusfa állítás eredete is a legendák korába, az apostolokhoz nyúlik vissza. Székelyföldön a lányos-házhoz vitt májusfát jakabágnak nevezik, Jakab apostolnak emléket állítva.

Május 01. Munkavállalók Szolidaritási napja - 1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. A hónap első napjának ünnepe a régmúltba vezet vissza. Az egyház régen Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon. Később május 1-én Szent Józsefre, az ácsra, a kétkezi munkásra, Jézus nevelőapjára emlékeztek. 1891-ben a II. Internacionalé a munkások ünnepének nyilvánította a hónap kezdő napját. Magyarországon, Budapesten először 1890-ben ünnepelték felvonulással a nemzetközi munkásünnepet.

SZENT JÓZSEF, A MUNKÁS

Szt. József

Május elseje a munka és a munkás ünnepe. A nem hivalkodó, csöndes tevékenységé, amelyet eredményeiben fedezhetünk föl, miközben létrehozója a háttérben marad. Az így végzett munka az isteni teremtéssel rokon, mint ahogy a Teremtés könyvében áll: "így készül el az ég, a föld, és minden ékessége. Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után."

Május 01. - Az EU Csatlakozás napja

Május 02. A papi hivatások világnapja.

Május 03. A Szent kereszt megtalálásának napja. Története Kr.u. 320-ig nyúlik vissza, amikor Nagy Konstantin édesanyja, Ilona felkutatta és kiásatta Krisztus és a két lator keresztjének maradványait a Kálvária dombon.

Május 03. Sajtószabadság napja

Május 02. Esélyegyenlőség napja

Május 04-e a vértanú Szent Flóriánra emlékezünk, jeles napja, ünnepe ez a munkájuk során a tűzzel kapcsolatban lévőknek. Szt. Flórián a tűzoltók védőszentje, ezért a lánglovagok számára különösen jeles nap ez. Kevésbé ismert, hogy a pékek is Szt. Flóriánt tartják védőszentjüknek. Magyar Tűzoltók napja - 1991 óta ezen a napon emlékeznek meg a tűzoltók védőszentjéről, Szent Flóriánról.

Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük - Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Mindenki édesanyjának tiszteletére és köszöntésére álljon itt az anyákhoz szóló számtalan vers közül egy magyar népköltés:

Köszöntő anyák napjára

Már megjöttünk ez helyre,
anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
köszöntlek egészségben.
Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád.

Május első vasárnapján a Nevetés világnapja is

Május 05. Európa Nap - Az 1945 május 5-én Londonban megalakult Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el a nap megünneplését.

Május 05. Esélyegyenlőség napja

Május 07. Asztma világnap

Május 08. Nemzetközi Vöröskereszt napja - 1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ennek következtében megalapította a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszervezetét. Az ún. Genfi Egyezmény egy évvel később jóváhagyta. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

Május 08. Anya nélkül nevelkedő gyermekek napja

Május 09. Európa nap. Az Európa nap megünnepléséről az Európai Unió tagországainak vezetői 1985-ben határoztak, arra emlékeztetve, hogy 1950. május 9-én Robert Schumann francia külügyminiszter Franciaországot és Németországot, valamint más európai országokat összefogásra és az európai föderáció létrehozására szólította fel.

Május 10. Madarak és fák napja - 1902. március 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Az aláírók között volt Magyarország is, majd 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg először hazánkban.

Május 10. Mentők napja Magyarországon - E napon kitüntetéseket, emlékérmeket adnak át az életmentésben élen járó orvosoknak, mentősöknek.

Május 11. Miskolc ünnepe - Ferenc József 1907-ben e napon adományozott koronás címert Miskolcnak. A város 1992 óta ünnepli ezt az eseményt.

Május 12. Ápolónők világnapja - 1820-ban ezen a napon született Florance Nightingale brit ápolónő, aki tevékenységével a krími háborúban szerzett érdemeket.

Május 13. Az egészség és a biztonság nemzetközi napja a bányaiparban

Május 15. Állat- és Növényszeretet napja - A budapesti állatkertben 1994-ben rendezték először

Május 15. Család Nemzetközi napja - 1994-ben az ENSZ kezdeményezte.

Május 16-17. Telefonos lelki-elsősegély szolgálat világnapja

Május 17. Távközlési világnap - Az ITU határozata alapján tartják, megemlékezve az egyesület 1865-ös párizsi alapításáról.

Május 18. Múzeumi világnap - A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el ünneplését. 1978-ban tartották először.

Május 18. Internet világnap

Május 19. Tömegtájékoztatás világnapja

Buda ostroma 1849.

Május 21. A Magyar Honvédelem Napja. 1849. május 21-én a honvédsereg Görgey Artúr tábornok parancsnoksága alatt háromheti kemény ostrom után visszafoglalta a budai Várat a császári csapatoktól. A hadisiker emlékére - 1992-től - e napon emlékezünk meg a Magyar Honvédelem Napjáról.

Május 22-e Rita napja, aki a hétköznapi szenvedések szentje a katolikus egyház ünnepkörében. Szt. Ritához fordulnak fohászukkal a reménytelen, megoldhatatlan helyzetekben a hívek, kérvén a közbenjárását az Úrnál.

Május 22-ével kezdődő csillagászati hónap az Ikrek jegyének védelme alatt áll. A jegy névadója az Ikrek (Gemini) csillagkép. Ennek az állatövi csillagképnek különös jelentőséget ad, hogy a nappályára merőleges égi körív, a Tejút is áthalad rajta, s az elmúlt kétezer évben a nyári napforduló otthona volt. A legrégibb közel-keleti kozmogóniák a világ teremtését arra az időre teszik, amikor a tavaszpont állott az Ikrek csillagképben (ha az év tavasszal kezdődik, gondolhatták, legyen tavasszal a „minden dolgok kezdete”).

Május 27-e a Szentháromság vasárnapja (2018-ban)

Húsvét vasárnapot követő negyvenedik nap (idén, 2018-ban május 10-e) Jézus mennybemenetelének ünnepe. Az ünnepet Áldozócsütörtöknek (Ascensio Domini) is nevezik, mivel hagyományosan gyermekek első áldozásának, konfirmációjának napja volt. Hazánkban az ünnepet - sok másikhoz hasonlóan - a kommunista diktatúra elhalványította, mert 1950-től kezdve hétköznappá minősítette vissza az állam.

A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR

"A pünkösdi ünnepkör áldozócsütörtöktől az Örökkévalóság vasárnapjáig tart. Eszerint áldozócsütörtök a két ünnepkör határköve: Jézus mennybemenetele a húsvéti ünnepkör záró alkalma, az Olajfák hegyéről Jeruzsálembe visszatérés az ígéret beteljesedését váró tanítványok képe (ApC-sel 1,12) pedig már a pünkösdi ünnepkör nyitánya. Az Örökkévalóság vasárnapja november végén van. Időpontja attól függ, hogy az új egyházi év kezdete, azaz ádvent első vasárnapja, november végén, vagy pedig december elején van.

A pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatban emlékezetbe idézzük, hogy az új római katolikus liturgikus rend a pünkösdvasárnapot a "húsvét nyolcadik vasárnapjá"-nak tekinti. Így náluk csak két ünnepkör maradt meg: a karácsonyi és húsvéti ünnepkör. A karácsonyi ádvent első vasárnapjától vízkereszt napjáig tart; a húsvéti hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Ennek következtében az epifániai vasárnapokat, valamint a pünkösd után az év végéig sorakozó vasárnapokat évközi időnek titulálják.

Meggyőződésünk, hogy a Szentháromság Isten ökonómiáját sokkal szemléletesebben illusztrálja a három ünnepkör - ahogyan erről a Bevezetésben szóltunk. A pünkösdi ünnepkör azt hangsúlyozza: a "Krisztusesemény" nincs lezárva; Szentlelke által Ő tovább végzi munkáját. A szürke, jellegtelen, semmitmondó "évközi idő" szerepeltetését nem látjuk indokoltnak.
Molnár Ambrus"

Pünkösd ünnepét követő vasárnapot a székelység kispünkösdnek nevezi, mely Szentháromságot ünnepe.

Pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon "Krisztus titokzatos testét" (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező - piros betűs - ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette földije, Lüttichi Szent Júlianna (?-1258) hatására, aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Júlianna a látomását úgy értelmezte, hogy a Hold az egyházi évet (!) jelképezi, amelyből valami hiányzik, mégpedig az oltáriszentség ünnepe. Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres, Raffaello által is megfestett bolsenai csoda volt. A pápa épp Orvietóban időzött, amikor hírül vitték néki, hogy a közeli Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett. (L. Nagy Szent Gergely hasonló nagycsütörtöki csodáját.) A pápának maga felé hajlott a keze: Úrnapja időpontjának megválasztásával saját nevét, - névünnepét is fényesebbé tette.
Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. (E sajátságok arra vallanak, hogy a "szentostya" útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút "karjai közt" tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik.) Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg (másutt széna- és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak; hasonló hatást tulajdonítottak nekik, mint más ünnepek "megszentelődött" növényeinek (főleg betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük). Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban (latin: monstrantia) hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé.

Pünkösd vasárnapját (változó időpontú katolikus ünnep) idén, 2018-ban május 20-án ünnepeljük. A következő nap, Pünkösd hétfője is ünnep. „Piros Pünkösd napja” a keresztény egyház születésnapja, egyben az egyik legősibb ünnepe.

Május 25-e Orbán napja, a fagyosszentek utolsót napja. (A többiek: Pongrác 12., Szervác 13., Bonifác 14.)

Május 25. Afrika napja

Szent Jobb

Május 30-a, a Szent Jobb megtalálásának emléknapja. Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik.
Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak jobbot, hanem igazat és jogot is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

Május 31. Környezetvédelmi Világnap

Május 31. A katolikus tömegtájékoztatás világnapja. A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) sajtóról és kommunikációról szóló "Inter Mirifica" kezdetű,
1963-ban kelt határozata kezdeményezte, hogy minden évben egy vasárnapon legyen a katolikus egyházban a tömegtájékoztatás világnapja.

Május 31. Nemdohányzó világnap - Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) dohánymentes nappá.

Május, utolsó kedd - Nemzetközi tejnap - 1957 óta ünneplik.

Május utolsó szerdája, a kihívás napja. A kezdeményezés 1982-ben indult Kanadából. Két szomszédos város vezetői elhatározták, hogy egész napos verseny keretében döntik el, melyik város sportosabb. Május utolsó szerdáján ezért 0 órától este 9 óráig folyamatosan számolták, hányan végeznek aktív testmozgást legalább 15 percen keresztül. A kihívás napja hamar meghonosodott szerte a világon. Magyarországon 1991-ben rendezték meg először. A kihívás napját ma már a Magyar Szabadidősport Szövetség rendezi a Nemzeti Sporthivatal támogatásával, azzal a céllal, hogy minél többen kapjanak kedvet a mozgáshoz és az egészséges életmódhoz. Az elmúlt években összesen 1525 település vett részt a vetélkedésben.

Május, utolsó vasárnap - Gyermeknap - 1950 óta ünneplik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949-ben elfogadott határozata alapján.

Május, utolsó vasárnap - Hősök napja - Eredete az 1917. évi VII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy "nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni" Az 1924. évi XIV. tv. újból szabályozza a hősök emlékünnepének megrendezését. 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés része, hogy a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt.

MÁJUSBAN TÖRTÉNT

1860. május 3-án született John Scott Haldane (Elhunyt: 1936. március 14.), Skóciából származó fiziológus, aki 1906-1908 között kidolgozta az első dekompressziós táblázatot. Haldane táblázatának használói nehézbúvárok voltak, akik ipari merüléseiket tervezték a segédlettel. Az elkövetkező évtizedekben a táblázatot csak javítgatták, a dekompressziós adatokban alapvető változásokat csak a könnyűbúvár technika megjelenése hozott.

John Scott Haldane

(nagyírásért katt a képre)

1923. május 16-án született Albert A. Bühlmann (Elhunyt: 1994. március 16.) svájci professzor, aki az 1970-es években Dr. Max Hahnnal kidolgozott egy új, korszerű tudományos alapokon nyugvó dekompressziós táblázat családot. A "család" három táblából állt, és az egyes darabjai segítségével 0-250, 251-700 és 701-1.200 méteres magasság tartományokban lehetett dekompressziós merüléseket tervezni.

Albert A. Bühlmann (jobbra)

(nagyírásért katt a képre)

1971. május 28-30-a között a Szőnyi úti uszodában hajtották végre az FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály búvárai a Non Stop Merülés sorozat 50 órás, harmadik, egyben utolsó elemét. A kísérletben a merülőbúvárok Bori Béla és Szirtes György voltak. Az ötven óra víz alatti tartózkodás Bori és Szirtes elmondása szerint fizikailag és pszichikailag is nagyon megterhelő volt. Az NSM III. szervezője - a 10 és 30 órás megszakítás nélküli merülési kísérlethez hasonlóan - Maróthy László volt, a programban közel 40 fő búvár - köztük az Amphora Búvár Klub és a Triton Klub tagjai is - és 7 orvos vett részt.

Az oldal, az Euro-Hungária Alapítvány támogatásával készült