Szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A székely naptárban a Földanya hava (az Avisura szerint) név alatt találhatjuk kilencedik hónapunkat. A régi magyar hagyományok szerint e hónap "Szent Mihály hava", ami névadó főangyal 29-i ünnepére emlékeztet. Szent Mihály igen jelentős személy az angyalok között. Ő az égi seregek vezére, fejedelme, aki letaszította a lázadó angyalok vezérét, az őskígyót - aki nem más, mint maga a Sátán - a Mennyből a pokolba. Szent Mihály arkangyal nem csak harcos, a Mennyország védelmezője -fontos feladat a halottak lelkét a túlvilágra vezeti. A hónapot elődeink Őszelőnek is nevezték, mely értelmezésre, magyarázatra nem szorul. A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. Ezért a csillagászok a Mérleg havaként tartják számon szeptembert az utolsó dekádjában (22-23-a) megjelenő csillagképről.

Szeptember 1-e, Egyed napja. Egyed a tizennégy segítőszent egyike, elsősorban a koldusok, a nyomorékok és leprások védőszentje volt, de - s ez már legismertebb legendájával kapcsolatos - a szoptató anyák is kérték közbenjárását. E naphoz időjóslások is kapcsolódnak:
"Amilyen idő van Egyed napján
Olyan marad az ősz egész hónap folytán.
Őszi esőt szereti a gazda,
Ha az magát nem sokáig tartja.
Futócsillag ha a hó elején sok van,
Tartós ősz lesz az országban.
De ha a galambok vízben fürödnek,
Ez előjele tartós, rossz időnek."
"Egyed napján esik, akkor az egész ősz esős lesz, ha nem akkor száraz..."

A II. Világháború kitörésének emléknapja.

Szeptember 4-e Szent Rozália szűz ünnepe, aki a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja volt, az egykori járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje.

Szeptember első vasárnapja - Bányásznap Magyarországon

Szeptember 5-e Lőrinc napja. A néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.

Szeptember 7-e, a török-Buda emléknapja - Buda visszafoglalásának emlékére.

Szeptember 8-a Kisboldogasszony ünnepe. Az ünnepnap elsősorban a római katolikusok jeles napja, de a református vidékeken is számon tartják az ünnepet. Szokás e napon a napfelkeltét megnézni, "hogy megpillanthassák Máriát a kelő napban." A két asszony között (Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napja szeptember 8-a, és Mária nap, Nagyboldogasszony ünnepe, szeptember 12-e) között szokás az őszi vetést elkezdeni. Sokfelé szokás volt régen, hogy a vetőmagot napfelkelte előtt kivitték a szabadba, "mert ha a hajnali harmat éri a magot, akkor az később nem fog üszkösödni, és jó termést fog hozni..." Népi időmegfigyelés szerint: "Ha hólyagosan esik az eső Kisboldogasszony napján, akkor sok eső lesz ősszel..."

1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot az Írni-olvasni Tudás Nemzetközi Napjanak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára.

Magyarországon 1996 óta Szent Adorján napján ünneplik a Büntetés-végrehajtásban dolgozók szakmai napját.

A gyógytornászok világszervezete 1995-ben hirdette meg a Fizioterápia Napját. Magyarországon 1998-ban tartották meg először.

Szeptember 12-e Szűz Mária szent nevének ünnepe, Mária neve napja (festum nominis Beatae Mariae Virginis) külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs fölmentése (1683. szept. 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban. Mint ismeretes, a győzelmet hamarosan követte hazánk felszabadítása is, amelyet a barokk Regnum Marianum szintén Mária közbenjárásnak tulajdonított.

Szeptember 13-át az antik Rómában szerencsétlen napnak tartották, ami ellen úgy lehetett védekezni, hogy szeget vertek a falba.

Szeptember második szombatja - Elsősegélynyújtás Világnapja

Szeptember 14-e a Keresztény egység napja, amit 1996. szeptember 14-én rendezték meg először Magyarország ezer éves fennállását ünneplő Pannonhalmi főapátságban. Ugyanez a nap a Szentkereszt felmagasztalásának (Exaltatio S. Crucis) napja is.

Szeptember 15-e a Mozdonyvezetők Napja Magyarországon.

Szeptember 16-a az Ózonpajzs Megőrzésének Nemzetközi Napja. Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben határozott a nemzetközi Napról, mivel 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreáli Egyezményt.

Szeptember 17-e, Szent Ferenc sebei.

Salakházi Sára

Boldog Salkaházi Sára. 2006. szeptember 17-én Erdő Péter bíboros a boldogok sorába emelte Salkaházi Sára vértanút, szociális testvért a Szent István-bazilika előtti téren rendezett szertartáson.

Szeptember 18-a a Rokkantak Napja.

Szeptember második, vagy harmadik hétvégéje - Takarítási Világnap. E Világnap nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult, Magyarországon a Magyar Cserkész Szövetség erdőtakarítási és szemétgyűjtési akciókat szervez.

Szeptember 20-a Gyermekek Világnapja. Az UNICEF 1954-ben kezdeményezte a Világnapot, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására.

Biztosítási Világnap, amit az osztrák biztosítók kezdeményeztek.

Szent Máté és az angyal - Caravaggio

Szeptember 21-e, Szent Máté napja. Máté apostol és evangélista névünnepét már a vértanúkról készített legrégebbi írások is e napra tették. Már Rómában a XI. századtól ez a nap Máté, a hagyomány szerint az első evangélium szerzőjének hivatalos emléknapja. Máté hete - hazánkban sokfelé - a gabonavetés kezdete, ezért helyenként a "pelyvahét" nevet viseli. Népi megfigyelés alapján mondják: "Máté napján szép az idő, bőséges lesz a bortermés..."

Az ENSZ Közgyűlésének 1981. évi nyitónapján úgy határoztak, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén ünneplik a Béke Nemzetközi Napját. Egy 2001-es határozat értelmében szeptember 21-e ez a nap. Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának. E nap az Alzheimer Világnap is. A Magyar Dráma Napja is szeptember 21-e, Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatójának a tiszteletére. Nemzetközi Hulladékgyűjtőnap.

Szeptember 22-e Autómentes Világnap.

Szeptember 23-a a csillagászati ősz kezdőnapja.

Szeptember 24-e a velencei származású, bencés szerzetesként hazánkban élt, Szent Imre herceg nevelője, később Csanádi püspök, 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspök emléknapja.

A Mérleg havának kezdőnapja. A Mérleg, mint kétkarú eszköz - melynek serpenyői egyensúlyi helyzetben mérnek - az őszi napéjegyenlőséget, a világosság és a sötétség egyensúlyát jelképezi.

Szeptember 26-a a Tiszta hegyek Napja Magyarországon. Ugyanez a nap az Európai Nyelvek Napja is.

Szeptember 27-e Idegenforgalmi Világnap.

Szeptember utolsó vasárnapja - a Szív Világnapja, a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása érdekében. Ugyanez a nap a Hallássérültek Világnapja is. A hónap utolsó vasárnapján tartja az unitárius egyház az Őszi hálaadást.

Szent Mihály arkangyal legyőzi a sátánt - Guido Reni

Szeptember 29-e, a régi magyar hagyományok szerint Szent Mihály hava névadó főangyalának ünnepe. Szent Mihály igen jelentős személy az angyalok között: az égi seregek vezére, fejedelme, aki a halottak lelkét a túlvilágra vezeti. A Jelenések könyve szerint midőn nagy harc támadt a Mennyben: Mihály arkangyal és angyalai harcoltak a sárkány és az őt követő angyalok ellen. A harc eldőlt, a rossz, - a sárkány, az őskígyó, aki tulajdonképpen maga a Sátán - elbukott, letaszíttatott a Mennyből a követőivel együtt. Szent Mihály űzte ki lángpallósával a bűnbe esésük után az első emberpárt, Ádámot és Évát a Paradicsomból. A Paradicsom kapujának védelmezésére vezethető vissza, hogy Szent Mihályt tartják a várak-városok védőszentjének. Szent Mihály a halottak lelkének vezetője, - innen ered a Szent Mihály lova kifejezés - ezért Ő a temetők őrzője, védelmezője is. A főangyal tisztelete a régmúlt időkbe vezet vissza, s harcos természetére már a X. századi, karddal történő ábrázolása utal. Az elhunyt cselekedeteinek megmérettetésére való jogosultságát, felhatalmazását az ábrázolásokon szereplő mérleg jelkép utal. Magyarországon Szent Mihály tiszteletének emlékei már Szent István királyunk korában fellelhetők: a szent tiszteletére emeltette első királyunk a veszprémi székesegyházat, ünneplését Szent László királyunk rendelte el. Szent Mihály képe a Szent Koronánkon, az ún. görög korona alsó részén, a középső koronatengely melletti zománcképen is megtalálható. Szent Mihály napja Márton Áron erdélyi püspök égi születésnapja: 1939. február 12-én szentelték fel püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban.

Szent Mihály napjához számos időjóslás is kötődik: "... amennyiben e napon még fecskéket látunk, karácsonyig enyhe marad az idő..." A juhászok jóslata: "Ha ezen az éjen összefekszenek a birkák, akkor kemény tél lesz..." Más régi-népi időmegfigyelések e naphoz: "Ha a fecskék még nem repültek el a távoli vidékekre, akkor karácsonyig enyhe lesz az idő..." Továbbá: "Az erős, keleti szél kemény telet ígér..." S végezetül egy régi, szép magyar népi rigmus: "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet..."

Mi sem bizonyítja jobban elődeink kiemelt Szent Mihály tiszteletét, hogy számos településünk viseli Mihály, vagy Szent Mihály nevét: Csíkszentmihály (Erdély), Szentmihálytúr (Felvidék), Pusztaszentmihály, (Fejér megye), Rákosszentmihály (Budapest), Rábaszentmihály (Győr-Moson-Sopron megye), Zaleszentmihály (Zala megye). Egyes kutatók véleménye szerint Miskolc a Mihály név többszörösen becézett alakja...

Szeptember vége (változó dátumú esemény) Tengerészeti Világnap, a Nemzetközi Tengerészeti Világszervezet 162 tagállama ünnepli ezt a napot.

Szeptember vége (változó dátumú esemény) a Művelődés Hete a Magyar Népfőiskolai Társaság kezdeményezésére.

Szeptember 30-a a Helyi Önkormányzatok Napja. Az Országgyűlés 57/2000. (VI.16.) határozata a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon. Ugyanezen a napon, Benedek Elek születésének napján emlékezünk meg a Népmese Napjáról is a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére. A magyar néphiedelem szerint a hónap utolsó napjának rossz híre volt (van), ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

SZEPTEMBERBEN TÖRTÉNT

- 1766. szeptember 6-án született John Dalton (elhunyt: 1844. július 27.) angol fizikus-kémikus. A tudós 1801-ben egy számunkra, búvárok részére egy nagyon fontos, az un. ideális gázok összenyomhatóságával kapcsolatos törvényszerűséget fedezett fel, amit a róla elnevezett törvény fogalmaz meg. Dalton törvénye szerint egy gázelegy össznyomása egyenlő az egyes összetevőinek parciális nyomása összegével.

John Dalton

- Búvár ipartörténeti érdekesség, hogy a Lánchíd pillérjeinek építésekor a víz alatti munkákhoz búvárharangot használtak. Az egykori híradások szerint a pesti és budai polgárok nagy érdeklődést tanúsítottak az 1837. szeptemberében az óbudai Dunaparton horgonyzó levegőfrissítéssel ellátott búvárszerkezet iránt. A munkák megkezdése előtt nyilvános merülési próbát is tartottak, melyen maga gróf Széchenyi István is - a felszínen - részt vett. Érdekesség, hogy a búvárharangnak volt önálló "kommunikációs rendszere", ami segítségével, hangjelzésekkel (különböző számú kongatásokkal) tartották a felszínnel a kapcsolatot a mélyben dolgozók búvárok.

A Lánchíd megépítését Széchenyi István kezdeményezte, akit már 1832-ben foglalkoztatta a gondolat:
ez a vázlat az ő akkori naplójából való

- Az Amphora Klub búvárai 1975. szeptemberében kezdték meg a Hévízi-tó forrásbarlangjának tudományos igényű kutatását, miután korábban Kovács György és Plózer István az ÁBKSZ búvárai bejutottak (kb. két méter hosszan) a Hévízi-tó kráterének alján lévő forrás nyílásába. A búvárok ekkor állapították meg, illetve bizonyították, hogy a szűkület után járható barlangrendszer kezdődik.

Plózer István és Kovács György

- Az Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1978. szeptemberében megtartott közgyűlése elfogadta a Víz alatti Barlangkutató Szakosztályának ajánlására a Barlangi Merülések irányelveit.

- A magyarországi búvártevékenység központi szabályzása, pontosabban a búvármunkák végzésének szabályozása területén nagy jelentőségű esemény volt, megjelent az 1981. szeptember 25-én jóváhagyott MSZ-10 276-81 sz. "Búvármunkák munkavédelmi követelményei" tárgyú Vízügyi ágazati szabvány. Az ipari búvárkodás előírásai - melyek némileg hiányosak és ellentmondásosak is voltak - a következő év március 1-től léptek hatályba.

- Magyarországon először 1983. szeptemberében rendeztek nemzetközi búvárminősítést nyújtó búvártanfolyamot. Az MKBT Víz alatti Barlangkutató Szakosztálya a VERTIKUM Kisszövetkezettel (elnöke Simsa Péter) közösen szervezte a gyakorlattal rendelkező búvárok részére az oktatást. A tanfolyam vezetője Thomas Iliffe (USA, Bermuda) NAUI búvároktató volt. A képzésen 25 fő gyakorlott magyar könnyűbúvár (a Kisszövetkezet búvárai és a Szakosztály önálló csoportjait alkotó polgári búvárklubok tagjai) vett részt és tett eredményes vizsgát, mely alapján NAUI Sport Diver - haladó búvár - nemzetközi minősítést szereztek.

Az oldal, az Euro-Hungária Alapítvány támogatásával készült