Naptárunk tizenegyedik hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, innen ered a név: novem, ami latinul kilencet jelent. (A régi római naptárban az év márciussal kezdődött.) A székely naptár Enyészet havaként említi novembert. Az elnevezés természet változására, a lombok, a virágok, az egy nyári növények eltűnésére utal, ami azt is jelenti, hogy küszöbön már a tél. A régi magyar naptárban Szent András havaként szerepelt, ősrégi eleink – az Avisura szerint – a Disznótor hava elnevezést használták az év utolsó előtti hónapjának megnevezéseként. Szent András, a híres szent - akit a szkíták térítőjének tartanak - ünnepe a november 22-23-a éjszakáján megjelenő, és innen uralkodó csillagkép, a Nyilas első dekádjának végén van. Érdekesség, hogy november egy másik antik eredetű jelképe a nyilazó, vagy nőrabló kentaur, ami szintén a Nyilast személyesíti meg. Ezért a csillagászok e hónapot a Nyilas havaként említik.

November 1. – Mindenszentek napja. Mindenszentek napja: a római katolikus egyházban november 1-én az összes mennybéli üdvözültek emlékét ünneplik. Ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, Magyarországon Szent László királyunk tette kötelezővé. Régi szokás szerint ezen a napon látogatják és díszítik föl a temetőket, mint Halottak napja előestéjén. A „mindenszentek” ,mind(en)szentek –
a „háromkirályok” kifejezéshez hasonlóan –, a magyar nyelvtanban érdekes, sajátos szóösszetétel. A népi időjóslás úgy tartja, ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig, viszont, ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik. Más helyeken az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.

William-Adolphe Bouguereau - Halottak napja

November 2.(3) - Halottak napja. Halottak napja: a halottak emlékünnepe, amelyet a római katolikus egyház november 2-ára tett; ha ez a nap vasárnapra esik, akkor az emléknap november 3-ika. Külön ünnepe a halottaknak - noha az egyház régtől fogva imádkozott a holtak lelki üdvéért - csak 998 óta van. Először Odilo, a clunyi kolostor apátja hozta szokásba e napon a megemlékezést, ami majd a XIV. századtól vált általánossá. A görögkeleti egyházak általában pünkösd előtti szombaton emlékeznek az elhunytakra. Úgy tartják, hogy "Halottak napján hazalátogatnak az elhunyt családtagok..." (Lényegében a mondás azt jelenti, hogy élők és holtak lélekben találkoznak.) "Jó nap ez az alamizsnaosztásra is!" (Régen szokás volt e napon kalácsot sütni, amit a temetőkapuban álló koldusnak adták. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.) Halottak napja "tiltó nap (helyenként hét)" is: "Tilos mosni, mert akkor vízben állnak a halottak". S népi időjóslás is tartozik e naphoz: "Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben..." S végezetül egy fenyegető figyelmeztetés: "Aki ezen a napon egy sírról virágot szakít, azt elviszi magával a halott".

November 3-a – A Magyar Tudomány Napja. A kormány 1997-ben hozott rendelete 55/1997. (IV. 3.) november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – megalapítására. Az indoklás szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudósközpontú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet.

November 4-e – Nemzeti gyásznap. 1956. november 4-én hajnalban indult a szovjet csapatok támadása Budapest ellen. A hősiesen küzdő forradalmárok ellenállását a hatalmas túlerő hamarosan vérbe fojtotta.

November 5-e, Szt. Imre – a barokk kortól a magyar ifjúság védnöke – ünnepe.

November 5-e – Európai Kereskedelmi Nap.

November 11. – Márton napja. Márton napja a régi gazdasági év határnapja. A jótevő szent ünnepe - a hagyományok szerint Szent Márton 316-317-ben Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként. Márton eredetileg katona volt, s egyszer egy didergő koldusra találván, köpenyét szétvágta és betakarta a fázó embert, aki nem más, mind maga Jézus Krisztus volt - a középkorban örvendett igen nagy tiszteletnek. Az ünnephez számos szokás, hagyomány, népi időjóslás kapcsolódik. "Aki Márton napján nem eszik libát, az éhezni fog az elkövetkezendő esztendőben." - tartja a mondás, mely onnan származott, hogy ebben az időben kerültek "vágósorba" a töméssel hizlalt libák. (Nyilvánvaló, ha gazda magának sem tud egy hízott libát választani, akkor szegényes a baromfiudvar, s az elkövetkezendő időkbe innen nem kerül pecsenye a családi asztalra.) Fontos e nap a bortermelők számára is, mivel a Szent Márton napi bor lényegében az új bort jelenti, s ekkor tudják meg a gazdák, hogy milyen eredményt hozott az egész évi fáradtságos munkájuk. Ezért tartja a mondás: "A bornak bírája Szent Márton." Egyes helyeken Márton napja a gazdasági év zárása, az elszámolás időpontja. Ekkor jártak le a munkaszerződések is. Ilyenkor kaptak a pásztorok, kanászok, kondások éves járandóságot, ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az új évre. Megkapták a járandóságukat is, a "Mártongarast", a bocskorpénzt, meg a természetbeni juttatásokat, hogy megteljen télre a kamrájuk.
A Márton-lúd elfogyasztása után, annak csontjaiból következtethetünk az előttünk lévő időszak időjárásra: "Ha a mellcsont hosszú és fehér, akkor havas lesz a tél, ha barna és rövid, úgy kevés fagy, sok sár lesz..." Vannak azonban más jelek is, melyekből előre jelzik az elkövetkezendő hetek időjárását: "Márton, ha fehér lovon jön, enyhe télnek nézünk elébe, ha barnán, akkor kemény tél következik..." (A fehér ló a havat jelenti.) "Ha a lúd Márton napján jégen jár, akkor karácsonykor vízben fog lépegetni..." más formában: ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", vagy "Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak".

Márton napi népi mondóka:

Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

November 12-e – Minőségügyi Világnap.

November 13-a. A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangú szavazással fogadta el A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozatot, s ezzel november 13-át jeles nappá nyilvánította: nemzeti összetartozásunk legfőbb zálogának ünnepévé.

November 14-e – Térinformatikai Világnap. E nap célja, hogy a térinformatikát és térképészetet megismertesse a fiatalabb korosztállyal.

November 16-a – Magyar Szentek és Boldogok Emléknapja. E napon azokat a szenteket ünneplik, akiknek az ereklyéit magyar templomokban tisztelik és azokat a szenteket, akiknek nincsen külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a napi kegyelet és az emlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei, a mindennapok vértanúi is.

November 17-e – Füstmentes Nap.

November 19-e - Erzsébet napja. Erzsébet kedves, magyar szent asszony, II. András és Gertrúd királyné leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények patrónusa. Nevéhez kapcsolódik a "rózsa legenda". De "kézzel foghatóbb" jótékony cselekedeteit férje, Thüringiai Lajos bővebb pátriárkájában valósította meg, ahol Marburgban kórházat alapított, és rendszeresen személyesen vett részt a betegek és szegények ápolásában, támogatásában. "Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." ... Egyes tájakon, ha e napon havazik a néphit úgy tartja, hogy "Erzsébet megrázta pendelyét".

November harmadik szerdája, idén, 2008-ban november 19-e - COPD: A Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség Világnapja

November 20-a - A Gyermekek Jogainak Világnapja és az Ifjú Zenebarátok Világnapja

November harmadik csütörtöke, idén, 2008-ban november 20-a - A Filozófia Világnapja

November 21-e - Katolikus ünnep: Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban.
E nap a Televíziózás Világnapja is.

November 22-e, Szt. Cecília szűz és vértanú - a zenészek védőszentjének - napja.

November 23. - Krisztus király ünnepe.
A katolikusok fő ünnepei közül a ez a legfiatalabb, ami az egyházi év utolsó napja is. XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én Quas Primas című enciklikájában. Eredetileg Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották, 1969 után pedig Advent előtti utolsó vasárnapra helyezték át.

November 25-e - Katalin napja. A Kr. u. 305-ben vértanúhalált halt Alexandriai Szent Katalin ünnepe. Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az ágybavizelőket is oltalmazza. E naphoz kapcsolódó szép szokás, hogy gyümölcsfaágat - Katalin ágat - tesznek vízbe, s ha az kihajt, az azt jelenti, hogy a ház leánya rövidesen férjhez megy. E naphoz kapcsolódó jól ismert népi időjóslás: "Ha Katalin Kopog, a karácsony lucsog...".

E nap a Magyar Labdarúgás Napja is, továbbá a Nők Elleni Erőszak Felszámolásának Nemzetközi Napja

November 27-e - "Ne vásárolj semmit!" Nap. A "Ne vásárolj semmit" napot Ted Dave kezdeményezte 1992-ben. Ted Dave a reklám szakmában dolgozott. Elhatározta, hogy tesz valamit a reklámok állandó túlvásárlásra buzdítása ellen. Ettől kezdve a vásárlásmentes napot egyre több országban tartották meg. A "Ne vásárolj semmit" napokon a különböző országokban és városokban nagy tömegeket megmozgató és figyelemfelkeltő akciókat szerveznek, amelynek során felhívják a lakosságot, hogy figyeljenek oda saját vásárlási szokásaikra.

November 29. - Katolikus ünnep: Boldogságos Szűz Mária, a mennyország ajtaja.

November 30. - András napja. András, mielőtt Jézus követői közé állt volna, halász volt. Hitéért vértanúhalált halt Kr.u. 60-ban, Petra városában, ahol keresztre feszítették. A megszokott keresztformától eltérő módon készítették el azt a keresztet, melyen Andrást megfeszítették: a két szárat átlósan rögzítették egymáshoz. Szent András sajátos keresztjéről kapta nevét az ácsok, állványozók, faszerkezeteket készítők által napjainkban is használt rögzítési mód, az András-kereszt.
"András zárja a hegedűt...". A mondás azt jelenti, hogy beköszönt Advent időszaka, a várakozás, a felkészülés az ünnepre, a Fény születésére, tehát vége - egy időre - a zajos mulatságoknak...

NOVEMBERBEN TÖRTÉNT

– 1656. november 29-én a London szomszédságában lévő Haggerston-ban született Edmund Halley (néha Edmond-ként is említik, elhunyt: 1742. jan. 14.) neves csillagász, a híres üstökös névadója. A tudós 1691-ben a Brit Admiralitás részére kidolgozott és a gyakorlatban is megvalósított egy olyan levegőfrissítésű búvárharangot, amit a búvár elhagyhatott, úgy hogy egy tömlőn keresztül abból folyamatosan levegőt kapott. A találmány fontos lépés volt a búvárharangok fejlesztésének történetében, a fejlesztett változatával 20 méter mélységben, akár 4 órát is lehetett dolgozni a víz alatt.

Edmond Halley	Levegő frissítésű búvárharang

– 1746. november 12-én született Beaugencya-ban a francia származású Jacques Charles, (teljes nevén Jacques-Alexandre-César Charles, elhunyt Párizsban, 1823. április 7.) fizikus, feltaláló, tudós, matematikus, léghajós. A búvárok a róla elnevezett törvényben megfogalmazott, a nyomással kapcsolatos ismeretek bővülését köszönhetik neki. Charles törvénye azt mondja ki, hogy állandó nyomáson egy adott tömegű gáz térfogata az abszolút hőmérsékletével egyenes arányosan változik, vagyis a gáz térfogatának és az abszolút hőmérsékletének a hányadosa állandó.

Jacques Charles

– 1900. novemberében született Emile Gagnan (Elhunyt: 1979.) mérnök, aki Yves Jacques Cousteau-val közösen feltalálta az autonóm, automatikus működésű sűrített levegős légzőkészüléket.

Emile Gagnan

– 1908. novemberének 8. napján három fiumei nehézbúvár - ebben az évben már második alkalommal - merülést hajtott végre a Hévízi-tóban vízmintavétel céljából, de csak 18 méter mélységig jutottak le. Munkájukban jelentősen akadályozta a merülőket, hogy a meleg víz miatt folyamatosan bepárásodtak a sisakjuk ablakai.

Merülés a Hévízi-tóban	Újpesti búváriskola

–  A Tolnai Világlap 1928. november 28-i számában, a "Búváriskola Újpesten" című írásában beszámolt Hevesi Károly búvármester munkásságáról, aki az írás megjelenésekor hat búvárhallgatót oktatott a nehézbúvárkodás tudományára. A cikk írója megemlítette, hogy akkoriban Hevesi volt az Elektromos Művek víz alatti szívócsöveinek rendszeres karbantartója. Ebből arra következtethetünk, hogy ebben az időben már az ország számos vállalatánál rendszeresen alkalmaztak búvárokat a víz alatti szerelvények, műtárgyak karbantartására.

– 1944. november 4-én felrobbant a Margit-híd. A robbanás okainak felderítésében Ugray Károly vezetésével a Magyar Királyi Honvéd Folyami Erők búvárai, Türr Ferenc búvármester és Potári István búvár vettek részt. A robbanás véletlenül következett be, a németek által telepített hídromboló aknák elektromos kábelét szabálytalanul, az előírtnál nagyobb áramerősséggel terhelték egy ellenőrzés alkalmával. A kivezényelt búvárok az elkövetkező napokban a vízbe csúszott járműveket - többek között villamoskocsikat - a 35 tonnás Újpest gőzdaru segítségével emelték ki.

Munkálatok a Margit-hídnál	Kádár Jenő írása - nagyítható

- 1964. novemberben a Turista Magazinban megjelent Kádár Jenő "Gazdát keresnek a békaemberek..." című írása, mely a hazai polgári (nem MHS) természetbarát búvárklubok megalakulásához vezető első nyilvános lépés volt. Folytatásként a lap hasábjain a kezdeményezéssel egyetértő, támogató írást tett közzé Maróthy László és Sebestyén Károly is.

- 1969.november 15-én került sor az FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály szervezésében a 10 órás non stop merülésre (NSM I.) a Nemzeti Sportuszoda műugró medencéjében. A kísérleti merülésben a delfines búvárokon kívül az ÁBKSZ és az MHSZ Izzó Búvárklub tagjai is részt vettek.

NSM I.

- 1971. november 28-án, egy hűvös téli reggelen két ifjú könnyűbúvár, Malek Erzsébet és Söphen László örök hűséget esküdött egymásnak a tatai Fényes-tó vízfelszíne alatt.

Esküvő a víz alatt

- 1992. november 8-14-e között a CMAS Kubában rendezte a IV. Búvárfotós Világbajnokságot, melyre az előzsűrizés után négy földrész, 16 ország 27 búvár fotográfusa kapott meghívást. Magyarországot Dombóvári Tibor és Násfay Béla képviselte. A rangos világversenyen Dombóvári kreatív kategóriában 6., nagy látószögű kategóriában 4. helyet, makró kategóriában pedig ezüstérmet szerzett. A csapatversenyben hazánk a harmadik lett.

Dombóvári Tibor	Násfay Béla

- 2000. novemberében 150, illetve 170 méter mélyre merült két magyar technikai búvár Schmuck Viktor és Bartók János a dahabi Blue Hole-ban.

Az oldal, az Euro-Hungária Alapítvány támogatásával készült