(Kiadta a Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat Víz alatti Barlangkutató Szakosztály a Társulat Közgyűlésének
jóváhagyásával 1978. szeptember hónapban)
1. Fogalmi meghatározás
1.1. Minden olyan tevékenységet, amikor a könnyűbúvár, vagy a légzőkészülékkel
tevékenykedő, a gyors feljövetelben akadályozva van, zárt térben végzett
merülésnek kell tekinteni. Ilyenek: barlang, jég alatt, csővezeték,
csatorna, alagút, hajó belseje, tartály, vagy természetes légzésre alkalmatlan
légtér. Jelen irányelvek csak a barlangi merülésekre vonatkoznak.
1.2. A "Barlangi merülések irányelvei"-t a Magyar Karszt-
és Barlangkutató Társulat Víz alatti barlangkutató Szakosztálya dolgozta
ki, a benne foglaltakat víz alatti barlangkutatást végzők részére ajánljuk.
2. Általános előírások
2.1. A barlangban végzett merüléseknél értelemszerűen alkalmazni kell
a nyíltvízi merülésekre vonatkozó szabályokat is.
2.2. A barlangok száraz részében végzett tevékenységre az MKBT Biztonsági
Előírásai vonatkoznak.
2.3. A levegőkészlet kiszámításánál minimum 20 normálliter percenkénti
felszíni alap levegőfogyasztással kell számolni, az adott körülményektől
függően pótlékolni kell. A búvár víz alatti barlangjáratban való merülésnél
csak a levegőkészletnek felét tervezheti be.
2.4. Az első ízben megtalált ismeretlen vízmentes üregben /"légzsák",
vagy terem/ a légzőcsutorát szájból kivenni nem ajánlott.
2.5. A merülés előtt tisztázni kell egy esetleges baleset esetén a lehetséges
mentési lehetőségeket (élesztő készülék, orvos, mentők, stb.)
3. Személyi előírások
3.1. A barlangi merüléseken résztvevő személyek:
- kutatásvezető
- merülésvezető (az előző kettő lehet ugyanaz a személy)
- merülő búvár(ok)
- biztosító búvár(ok)
- búvár segítő(k)
- barlangkutató(k)
3.2. Kutatásvezető: nagy gyakorlattal rendelkező barlangkutató (lehetőleg
búvár is), aki a merülés helyének geológiai és hidrológiai viszonyait
jól ismeri. Feladata a kutatás, a munka, ill. a túra megszervezése és
lebonyolítása.
3.3. Merülésvezető: nagy tapasztalattal rendelkező búvár, aki önálló
barlangi merülésekben is gyakorlott. Feladata a merülés megszervezése
és lebonyolítása. Egy merülési programban több merülésvezető is lehet,
akik közül egy mindig az ügyeletes merülésvezető.
3.4. Biztosító búvár: Feladatára önként vállalkozó olyan önálló barlangi
merülésekre alkalmas búvár, akinek felszerelése megfelel az általa biztosított
búvár(ok) feladatának végrehajtásához. Feladata a merülésvezető által
kijelölt helyen és módon felkészülten várakozni. A biztosító búvár veszély
helyzet esetén merülésre kötelezhető.
3.5. Víz alatti barlangkutatást csak az a búvár végezhet, aki:
- érvényes búvárorvosi igazolással rendelkezik;
- kellő gyakorlata van nyíltvízi merülésekben (legalább 30 merült óra);
- a víz alatti barlangkutatás felszereléseit és módszereit ismeri.
4. Felszerelés
4.1. A maszk és az uszony megfelel a nyíltvízi merüléseknél alkalmazottal.
Uszony használata esetenként, - ha a merülési körülmények ezt kívánják,
- nem kötelező.
4.2. Légzőcső: kivitele megfelel a nyíltvízi merüléseknél használatossal.
Csak olyan esetben szabad merülésnél használni, ha nagyobb összefüggő
víztükörre lehet számítani, ahol a felszínen lehet úszni. Egyéb esetekben
felesleges és beakadási veszélyt rejt magában.
4.3. Ólomöv: megfelel a nyíltvízi merüléseknél alkalmazottal.
4.4. Búvártőr: megfelel a nyíltvízben történő merüléseknél alkalmazottal.
Fokozott gondot kell a felerősítésére és elhelyezésére fordítani, mert
elakadási veszélyt (kötél) rejt magában.
4.5. Gumiruha: (a víz hőfokától függetlenül ajánlott, 16 C fok vízhőmérséklet
alatt csak indokolt esetben nélkülözhető) megfelel a nyíltvízi merüléseknél
alkalmazott neoprén típusú gumiruhákkal. Állandó térfogatú gumiruha
használatát barlangi merüléseknél kerüljük.
4.6. Légzőkészülékek
Általános előírások:
- barlangi merüléshez minimum 1500 liter levegőkészlettel rendelkező
légzőkészülék alkalmazható.
- A légzőkészülék általános felépítése egyszerű, felesleges kilógó alkatrészektől
mentes legyen. Szelep és reduktorvédő kosár alkalmazható.
- Hevederzete legyen egyszerű, könnyen kezelhető, hogy esetleges víz
alatti készülék le és felvételénél problémát ne okozzon.
- Azon reduktorok, melyek mechanikus, vagy akusztikus tartaléklevegő
szeleppel rendelkeznek, a barlangi légzőkészülékeken használva, kielégítik
a készülékekre előírt tartaléklevegő szelepet.
- Egy búvár merülésénél csak a "D" pontban - lásd később -
meghatározott légzőkészülék alkalmazható. Erre a légzőkészülékre két
reduktort kell csatlakoztatni.
- Csoportos merülésnél, legalább a búvárok felének a "D" pontban
meghatározott, két reduktorral ellátott légzőkészülékkel kell merülniük.
- Nyomásmérő óra mindegyik légzőkészüléknél alkalmazható.
Légzőkészülékek fajtái:
"A" típus: Egy palackos légzőkészülék: (használata nem ajánlott),
csak mechanikus, vagy akusztikus tartaléklevegő szeleppel ellátva használható.
"B" típus: Kétpalackos készülék egy csatlakozással: (használata
nem ajánlott) legalább az egyik palackra ható mechanikus, vagy akusztikus
tartalék levegő szeleppel ellátva használható.
"C" típus: Kétpalackos, kétcsatlakozású készülék (közös összekötővel
és melynek mindkét csatlakozása külön-külön elzáró csappal rendelkezik),
legalább az egyik palackra ható mechanikus, vagy akusztikus tartaléklevegő-szeleppel
ellátva használható
"D" típus: kétpalackos ikerkészülék, két önálló csatlakozással,
lehetőleg az egyik tartalék levegő szeleppel ellátott legyen.
4.7. Reduktor: kivitele megfelel a nyíltvízi merüléseknél alkalmazottaknak.
A nagyfokú elakadásveszély miatt a gégecsöves hátreduktor alkalmazását
kerülni kel, alkalmasabbak a kétlépcsős szájreduktorok.
Előnyösen alkalmazható a mechanikus, vagy akusztikus tartaléklevegő
szelepes kivitel. Ezek helyettesíthetik a légzőkészülékek tartaléklevegő
szelepét. A reduktorra kapcsolt nyomásmérő alkalmazható.
4.8. Mentő, vagy kiegyensúlyozó mellény: Használata nem kötelező. A
mentőmellényt csak kiegyensúlyozási célra lehet használni. Inflátoros
megoldás nem ajánlott.
4.9. Világító eszközök: Barlangi merülésnél csak vízhatlan, megfelelő
fényerővel rendelkező lámpát lehet használni. Nem vízhatlan, kisfényerejű
lámpát csak második lámpaként lehet alkalmazni. Az izzó túlfeszítése
tilos, mert igen gyors kiégéshez vezethet. Önálló merülés alkalmával
a búvárnak két lámpát kell magával vinnie. Csoportos merülésnél legalább
a búvárok felének két független lámpa viselése szükséges.
4.10. Búvár műszerek: mélységmérő, víz alatti óra, tájoló, dekompressziós
táblázat, dekompresszió méter
a) Mélységmérő: Merülés esetén használata ajánlott
b) Víz alatti óra: Használata ajánlott. Önálló merülés esetén használata
kötelező. Páros, vagy ennél több merülő esetén minden második búvárnak
kötelező.
c) Tájoló: Nagyobb barlangok első beúszásánál használata ajánlott.
d) Dekompressziós táblázat: olyan merüléseknél, ahol a feljövetel alkalmával
kizsilipelésre lehet számítani, használata kötelező. Órával és mélységmérővel
együtt lehet csak használni.
e) Dekompresszió méter: olyan merüléseknél, ahol a feljövetel alkalmával
kizsilipelést kell alkalmazni, használata ajánlott. Csoportos merülés
esetén egy búvárnak elegendő.
4.11. Vezetőkötél
Barlangi merüléseknél használata kötelező. Nagy szakítószilárdságú,
csavarodás-mentes, lehetőleg szövött műanyagkötél legyen, 5 mm átmérőjű
alatt nem ajánlott. A telefonzsinór is lehet vezetőkötél, ha megfelelő
szakítószilárdságú. Ajánlott a vezetőkötelet hosszjelzéssel ellátni,
a beúszott távolság gyors felmérése miatt. Ha a vezetőkötél a búvárra
van rögzítve, akkor csak húzásra nem nyíló, és nem csúszó, un. biztonsági
csomóval történhet. A vezetőkötelet lehetőleg a merülő búvár tekercselje
le ill. fel, arra alkalmas kötéltartó szerkezetről.
4.12. Búvár telefon: barlangi merüléseknél való használata ajánlott,
hangsúlyozottan az első beúszás, felderítés alkalmával. Üzembiztos legyen,
és lehetőleg biztosítsa a búvárok és az irányítók közötti kétoldalú
kapcsolatot. A húzásra igénybevett csatlakozásokat tehermentesíteni
kell.
4.13. Fejvédő sisak: Használata ajánlott. Speciálisan erre a célra kiképzett
védősisak javasolt. Célszerűen lehet fejlámpa beépítésére és telefon
hallgató rögzítésére felhasználni.
4.14. A merülés helyén tartalék levegő biztosítása kötelező. Kompresszor
helyszínen tartása ajánlott.
5. A merülés
5.1. Önálló merülésnek minősül, ha egy búvár hajt végre víz alatti feladatot.
A tevékenységet végrehajtó csoport minimális létszáma 3 fő, a merülésvezető,
a biztosítóbúvár és a merülést végrehajtó búvár.
5.2. Csoportos merülésnek minősül, amikor kettő, vagy több búvár hajt
végre merülést. Minimális létszám 4 fő. (merülésvezető, merülő búvárok,
biztosító búvár) Háromnál több búvár együttes merülése csak indokolt
esetekben ajánlott. Ilyenkor több biztosító búvár is szükséges.
5.3. Csoportos merülés esetén a merülésvezető a merülő búvárok közül
egy csoportvezetőt köteles kijelölni, aki a víz alatti munkát közvetlenül
irányítja.
5.4. Búvár olyan helyre hatolhat be, ahonnan megítélése szerint biztosított
a visszatérése.
5.5. A megkezdett tevékenységet be kell fejezni, a résztvevő bármelyik
búvár (merülő, vagy biztosító) rosszulléte, erős izgalma, vagy félelme
esetén, vagy ha a merülésvezető szükségesnek látja.
5.6. Normál körülmények között, ha valamelyik merülő percenkénti légzésszáma
tíz fölé emelkedik, a búvárt veszélyeztetett helyzetbe kerültnek kell
tekinteni.
5.7. A merülésben résztvevő búvárok felszerelésüket saját merülési módszerük,
esetleges helyismeretük, és a várható feladat alapján maguk állítják
össze. Ebbe a merülésvezető csak biztonsági okokból szólhat bele.
5.8. Barlangi merüléseken a búvárok csak általuk jól ismert működésű
és állapotú - lehetőleg saját tulajdonú, vagy személyes használatra
kiadott - felszereléseket használjanak.
5.9. A búvároknak felszerelésük állapotát közvetlenül a merülés előtt
ellenőrizniük kell. Az észlelt hibákat a merülésvezetővel és a búvártársaikkal
közölni kötelesek.
5.10. Megengedett kötélbiztosítási módszerek
- felszínről engedett, a búvárra rögzített vezetőkötél (nem ajánlott),
- az egyik végén rögzített és a búvár által eresztett vezetőkötél,
- a víz alatti járatban rögzítetten beépített vezetőkötél,
- alkalmazható egyéb más módszer is az adott barlang vagy a tevékenység
sajátosságainak figyelembevételével.
5.11. A telefon használatának szempontjai:
- a telefon lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli
- telefonkábelt és vezetőkötelet úgy célszerű alkalmazni, ha sűrűn (legalább
méterenként) össze vannak erősítve
- több búvár egy telefonra kapcsolódása nem ajánlott
- a telefont a felszínen a merülésvezető vagy egy másik tapasztalt búvár
kezelje
- egy irányban forgalmazó telefon esetén nyugalmi helyzetben célszerű,
ha a búvár adásra van kapcsolva.