Mentési krónika
2002. január 26 - február 1. esztrámosi Rákóczi-barlang 2. sz. tó


Január 26. szombat - az 1. nap
17.30 Szilágyi Zsolt és merülőpárja megkezdi merülését az esztrámosi Rákóczi-barlang 2. sz. tavában.
18.00 Szilágyi Zsolt merülöpárja egyedül emelkedik a felszínre és közli, társa eltűnt.
18.01 A helyszínen beöltözve várakozó biztosító búvárok megkezdik az eltűnt búvár keresését.
20.30 A búvárcsoport az egyre zavarosabb vízben nem találta meg a búvárt. A csoport segítséget kér: értesítik a rendőrséget, a Barlangi Mentő Szolgálatot és tapasztalt barlangi búvárokat.
21.00 A barlangban lévő búvárok meghallják az eltűnt búvár hangját, és meggyőződnek arról, hogy Szilágyi Zsolt egy ismeretlen levegős teremben van.


Január 27. vasárnap - a 2. nap - 0.00 órakor 8 órája tart a mentés
A riasztásra folyamatosan érkeznek hivatalos szervek, búvárok és barlangászok hazánk minden pontjáról, sőt Szlovákiából és Csehországból is. Hajnalban megérkeznek a média első tudósítói is. A média kiemelt érdeklődést tanúsított a mentés iránt, és folyamatosan tájékoztatták az ország lakosságát. A búvárok megkezdik a kutató merüléseket a nulla látótávolságú ismeretlen zárttérben. A mentők folyamatosan "beszélnek" Szilágyi Zsolttal, aki útmutatásaival és a víz alá leengedett egyes felszerelési tárgyaival igyekszik segíteni. A barlangászok megkezdik az eltűnt búvár hangja irányába vezető repedés bontását.

Január 28. hétfő - a 3. nap - 0.00 órakor 32 órája tart a mentés
A búvárok egymást váltva merülnek, azonban a folyamatos víz alatti kutatás nem vezet eredményre. Délután Szilágyi Zsolt észleli a keresőbúvárok levegőbuborékait.

Január 29. kedd - a 4. nap - 0.00 órakor 56 órája tart a mentés
11.30 Czakó László megtalálja a Szilágyi Zsolthoz vezető víz alatti utat: bejut a levegős terembe és a több mint 66 órája mentőire várakozó búvárral marad több órán keresztül. A búvárok szőlőcukrot, meleg italt és hőpaplant visznek be Szilágyi Zsoltnak a víz alatt, majd pihenőhelyet alakítanak ki számára. Szilágyi megtalálása után többször felvetődött, hogy a víz alatt hozzák ki, azonban ezt a megoldást mindig elvetették, és a mentők a biztonság érdekében a száraz út mellett döntöttek. A táróhajtás meggyorsítása érdekében késő délután megkezdik a "mikro" robbantásokkal történő bontást.
23.30 Rendőrségi helikopterrel megérkezik Szegedről dr. Hajnal Gábor búvároktató, aki beúszik az üregbe, ott megvizsgálja Szilágyi Zsoltot, és hosszabb ideig ügyeletet tart mellette.

Január 30. szerda - az 5. nap - 0.00 órakor 80 órája tart a mentés
A barlangászok folyamatos munkája ellenére -, a véltnél vastagabb fal és a kőzetváltások miatt - a táró még nem éri el a termet. Szilágyi Zsolt erőnléte javul, a mentők folyamatos ügyeletet tartanak mellette.

Január 31. csütörtök - a 6. nap - 0.00 órakor 104 órája tart a mentés
12.00 Délben áttörik a sziklát, és megnyílik Szilágyi Zsolt számára a szabadba vezető út. A délután folyamán Szilágyi Zsolt önerőből kimászik a mintegy 12 méter hosszú, 80 x 100 cm szelvényű tárón, majd a tó felett ideiglenesen kiépített trepnin a mentők hordágyra rögzítik és kiviszik a barlangból.
16.55 Szilágyi Zsolt 12 órával a merülése megkezdése után ismét a föld felszínén van az eredményes mentést ünneplő több száz fős mentőcsoport körében. A mentésben közel 400 fö vett részt, a búvárok 198 órát töltöttek el a víz alatt a 284 merülés alkalmával. Zsoltot kivizsgálásra a Miskolci kórházba szállítják, ahonnan február 4-én családja kíséretében távozik.

(Összeállítva: média hírei és a mentésben résztvevők információi alapján.
Kollár K. Attila, Kollár Krisztián, Marton Erika)

Mádl Ferenc köztársasági elnök beszéde

"Napok óta növekvő aggodalommal, de nem múló reménnyel kísértem figyelemmel, hogy mikor sikerül kimenteni a barlangban rekedt Szilágyi Zsolt kutatóbúvárt. Nem túlzás azt állítani, hogy az egész ország aggódott a fiatalemberért, akinek a megmentéséért hat napon át küzdöttek a szakemberek.
Megkönnyebbülve mondhatjuk ki: sikerrel!
Az összefogás, a másik emberért, a társért viselt felelősség szép példáját adták a mentésben résztvevők. Elismerés illeti őket azért a megfeszített munkáért, amellyel bajba jutott társukon segítettek. Szilágyi Zsolt számára - csodálatra méltó lelkiereje mellett - az a tudat jelenthette a legfőbb reményt, hogy bízhat barátaiban, kollégáiban. Talán ez, a feltétlen bizalom a legtöbb, amit az ember egy közösség tagjaként érezhet.
Ezúton is szeretném megköszönni a mentésben résztvevő valamennyi közreműködőnek, hogy tudásuk, erejük legjavát adva, emberségből példát mutatva megmentették honfitársunk életét."

2002. JANUÁR 31.

Köszönet
Mélységesen köszönöm mindazoknak azt az
emberfeletti erőfeszítést, akik kimentésemben segédkeztek.
Egy életen át hálás leszek Nekik.
Köszönettel: Szilágyi Zsolt

Kedves Búvártársaim!
Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek Bódvarákón a Rákóczi-barlangban történt mentésen, nemre, korra, oktatási rendszerre való tekintet nélkül az ott végzett önzetlen mentési munkában való részvételt.
Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet cseh és szlovák búvár barátainknak, valamint a Barlangi Mentőszolgálatnak is.
"Igaz, tudunk mi együtt dolgozni, ha akarunk!"

Köszönettel: Irsai Sándor


BÚVÁRINFÓ, 2002. FEBRUÁR


SZERKESZTŐSÉG