Mottó:
Múltunk ismerete nélkül nem értjük meg a jelent sem…

Egy régi novemberben – pontosan 1964-ben – megjelent a Turista Magazinban Kádár Jenő cikke, melyben az ifjúsági természetjárás fejlesztéséről írt. Lényegében ez az újságcikk kapcsán indult el a polgári búvárklubok szerveződése, ami új és széles utat nyitott a legkülönfélébb kedvtelési célú merülésekre. (Polgári alatt azt értjük, hogy nem a Magyar Honvédelmi Szövetséghez tartoztak. Szerk. megjegyzése) A cikkre Maróthy László "Gazdát keresnek a békaemberek..." című válaszában kifejtette, hogy sokan vannak, akik szeretik a természetet, a víz alatti világot, rendszeresen járják és merülik a hazai tavakat. Szervezet keretén belül csak az MHS kötelékeiben búvárkodhatnának. Ott viszont elsődleges és kötelező a versenyzés, amivel ők nem akarnak foglalkozni, hiszen ők szórakozásból merülnek, hiszen kedvtelési célú búvárok. Jó lehetőség és megoldás lenne, ha a turista szakosztályok befogadnák a fiatal víz alatti természetjárókat. A következő számban egy olvasói levélben Sebestyén Károly – aki akkor már jó néhány éve búvárkodott – is megerősítette Maróthy által „elmondottakat” és beszámolt sikertelen „szervezetkeresési” kálváriájukról. A „gazdátlan” békaemberek gyorsan meghallgatásra találtak a természetbarátoknál. Már a következő évben a IX. Kerületi Természetbarát Szövetség keretében megalakult a Budapest Víz alatti Kutatócsoport (később FTSK Delfin), majd Lágymányoson az Amphora Búvár Klub. (A szervezetek napjainkban is működnek. Szerk. megjegyzése) Az, hogy ez nem csupán néhány búvár gondja volt, az bizonyítja, hogy 1967-ben tíz természetbarát könnyűbúvár szakosztály kezdeményezte a Magyar Testnevelési és Sporthivatalnál, hogy hivatalosan ismerje el sportágként a könnyűbúvárkodást. Az MTS, a BTSZ és az MHSZ megegyezése alapján – ami azért jött létre, mert az éppen akkor egybeesett a felső politikai- és sportvezetés elgondolásaival – létrejött a Magyar Könnyűbúvár Szövetség. (Az 1957. júniusában létrehozott Magyar Honvédelmi Sport Szövetség – MHS – neve 1967. augusztus 8-án megváltozott: Magyar Honvédelmi Szövetségre. Ettől az időtől nem MHS-ről, hanem MHSZ-ről beszélünk. A névváltoztatás alkalmával az MHSZ szervezete is átalakult.)

Az 1968. január 1-től működő Szövetségnek a feladata volt az MHSZ és a polgári klubok szakmai irányítása. Látszólag gyorsan és gördülékenyen mentek végbe ezek az alulról induló kezdeményezések. Vajon mi volt ennek az oka? Egyszerű a magyarázat, az un. honvédelmi sportokat az akkori felső vezetés be akarta „építeni” a civil sportéletbe. Vajon mi szükség volt erre a búvárkodás esetében? S miért „lazítottak a gyeplőn”? Gyorsan megtaláljuk a választ, ha a hazai búvárkodás történetének eseményeiben előretekintünk: Magyarországot 1969. január 12-én Monacóban, a CMAS tíz éves jubileumi ülésén felvették a tagszervezetek közé.  Úgy gondoljuk így már érthető az engedékenység, mert ugye senki nem gondolja komolyan, hogy amennyiben a hazai búvársportot kizárólag a félkatonai MHS képviselte volna, akkor megkapja Magyarország a CMAS tagságot… Azzal, hogy az új vezetés hogyan irányította a hazai búváréletet, egyszer majd egy másik írásunkban foglakozunk…
A kedvtelési célú sportbúvárkodás magyarországi „tömegesedésére” még két évtizedet kellett várni, lényegében a rendszerváltoztatásig, amikor megszűnt az MHSZ és megkezdték működésüket a búvároktatási rendszerek. Ez is másik történet…