CÁPÁK HETE…/3. – MIÉRT ELLENSZENVESEK A CÁPÁK?

Bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberek többségében ellenszenvet keltenek a cápák. Nagyon sokan vérszomjas, gyilkoló gépelnek tarják ezeket az amúgy lenyűgöző látványt nyújtó porcoshalakat. Alapvetően más véleményt legfeljebb a búvárok és egyes természetvédők körében találhatunk. Az ellenszenv okára könnyű magyarázatot adni: egy-egy cápatámadást felkap a szenzációt hajszoló sajtó. A cápák iránti ellenérzés – mondhatjuk azt is gyűlölet – elsődlegesen tudatlanságból, pontosabban ezeknek a tengeri állatoknak az ismeretének hiányából adódik. A negatív megítélés kialakulásában igen jelentős szerepük van a cápás filmeknek is.

Vannak, akik szerint a nagymértékű ellenszenv-gyűlölet kialakulása, elterjedése Steven Spielberg 1975-ben bemutatott Cápa (Jaws) című, klasszikusnak tekinthető cápás (horror) filmjével kezdődött. A vélemény nem ördögtől való, mivel ettől a filmtől kapta nagyon sok tíz millió néző azt a sugallatott, hogy a gonosz szimbóluma a cápa. A filmet persze követték jó és gyengébb (nagyon-nagyon gyengébb) alkotások, azonban egy mindig közös volt bennük, hogy a cápa vérengző, gyűlöletes és az ember ellensége. (Nagyon csendben jegyezzük meg, hogy Cousteau Csend világában is találunk egy cápa mészárlásos részletet, ami ugyancsak alkalmas volt az ellenszerv-gyűlölet kialakításra. A néhai kapitány mentségéül szolgáljon, hogy egészen más idők voltak akkor – hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban mutatták be a filmet –, s másként gondolkodtak sok mindenről az emberek. S Cousteau a későbbi munkásságával, természetfilmjeivel – vélhetőn – igyekezett helyrehozni ezt a hibát, s más nézőpontba helyezni a víz alatti világ csodálatos élővilágát – Szerk. megjegyzése)

Szerencsére a cápák iránti ellenszenvet-gyűlöletet keltő híradások elolvasása, a filmek megnézése után az emberek nem indulnak el cápagyilkoló eszközökkel felszerelve a porcoshalak irtására. Nem, nem indulnak, hiszen legtöbbjüknek nem is lenne – szerencsére – erre módja, lehetősége. Viszont megmarad bennük az ellenszenv, ami miatt kialakul bennük egy érdektelenség, egy közömbösség, ha cápák tömeges és kegyetlen pusztításáról hallanak. (A kép illusztráció!)

(Lehet az is, hogy az ellenszenvük kifejezéseként igyekeznek cápauszonyt, vagy ebből készült más „csemegét” fogyasztani. Persze arról, hogy milyen kegyetlen módszerek alkalmazása után került tányérjukba a csemege, arról vélhetően vajmi keveset tudnak. Köztudott, hogy cápauszony gyűjtök „csak” az uszonyokat vágják le és az élő, de így mozgásképtelenné tett állatot visszadobják a vízbe, hogy ott hosszú szenvedés után elpusztuljon, megfulladjon. Könnyen lehet, ha ezt a cápauszony evők tudnák, sőt látnának erről filmeket, képeket, akkor könnyen lehet, hogy egy falat se menne le a torkukon. Érdekes, hogy a cápauszony gyűjtés könyörtelen és barbár módszeréről igen ritkán jelennek meg híradások a sajtóban, pedig évente 30-50-70 millió cápát gyilkolnak meg ilyen kegyetlen módon. A Traffic nevű civil természetvédő szervezet 480 millió dollárra becsüli a világ éves cápauszony-üzletét. Eljutottunk az üzlethez, pénzhez, a profithoz a kegyetlenség, a gyűlölet és a közönyösség kapcsán… – Szerk. megjegyzése.)

A sok sötét gondolat után azért arról is szólni kell, hogy vannak, akik felemelik a hangjukat a cápák védelmében, illetve igyekeznek eloszlatni a téves elképzeléseket, s az ellenszenvet, a közönyösséget. A közel múltban a CITES ( Washingtoni egyezmény, a Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) a világon létező több mint 1000 cápafaj közül a 73 veszélyeztetettnek számító közül 5 azaz öt fajt teljes védelemben részesített, Costa Ricában terjedelmes védterületet jelölt ki a cápák számára, s számos hasonló helyi intézkedést hoztak még a világ számos területén. Persze ezeknek a felhívásoknak, rendeleteknek és intézkedéseknek a hangja „nem hallatszik el messzire”, s az átlag (szárazföldi) polgárok milliárdjaiban kevéssé csökkenti az ellenszenvet, de még kevésbé a közönyösséget. S vannak olyan kutatók, filmesek, színészek és modellek, akik alkotásaikkal-közreműködésükkel szintén igyekeznek felhívni a figyelmet a cápákról kialakult tévhitek és ellenszenv, a gyűlölet és közönyösség eloszlatásában. (A képeken Karina Oliani brazil modell, állatvédő és Lesley Rochat alias Shark Warrior műsorvezető, merülésvezető láthatók a cápák érdekében szervezett figyelemfelkeltő akciók során.)

Korábban írtuk, hogy a cápás filmek jelentősen befolyásolják a az emberek véleményét, hozzájárul(t) az ellenszenv, a közömbösség kialakulásához. Nos, a közel jövőben is várható egy érdekes és izgalmas cápás film, A zátony (The Shallows), főszereplője a feltűnően csinos Blake Lively. A főszereplő egy szörföst alakít, aki egy sziklaszirtre menekül egy agresszív cápa elől. (A júniusban mozikba kerülő alkotás nem tévesztendő össze a 2011-ben bemutatott – szintén cápás – The reef / A zátony című filmmel.) Az előzetese alapján izgalmasnak ígérkező film remélhetőleg nem fogja (jelentősen) növelni a cápák iránti ellenszenvet…