2012. ÁPRILIS 16.

Titanic-évforduló - túlélők és halottak. A száz éve, első útján elsüllyedt Titanic 3800 méteres mélységben, nagy területen szétszóródott roncsmezője egyben a világ legnagyobb tengeri temetője is. A fedélzeten tartózkodók és a halottak pontos számáról a mai napig valamelyest eltérő becslések vannak forgalomban, de az általánosan elfogatott adat szerint minden idők lehírhedtebb hajókatasztrófájában a 2225 utas és tengerész közül 1512-en vesztek oda.

A pillanat, amikor a tengerhajózás egyetemes történetének addig megépített legnagyobb hajója 1912. április 15-ére virradóra, Újfundland partjaitól 600 kilométerre  nekirohant egy hatalmas jéghegynek, egyben a Titanicon utazók csaknem a felének a halálos ítéletét is jelentette. A polgári tengerhajózás korabeli biztonsági előírásai ugyanis nem kötelezték az üzemeltetőket annyi mentőcsónak felszerelésére, amennyi a fedélzeten tartózkodók mindegyikének megmentésére elégséges lett volna. A Titanicon 64 mentőhajót lehetett volna elhelyezni, ám a White Star Line társaság, a 270 méteres, 52 ezer tonnás óriás tulajdonosa csak hússzal látta el csillogó új hajóját. Mivel egy-egy mentőhajóban hatvanan fértek el, ez azt jelentette, hogy még tökéletesen megszervezett evakuálás esetén is legfeljebb 1200-an menekülhettek volna meg. A süllyedő Titanicon azonban először az utasok - és a személyzet - hitetlenkedése, majd a valóság felismerését követő kapkodás miatt a kiürítés korántsem sikerül tökéletesre. A tengerre bocsátott első mentőhajóban mindössze 28-an ültek, vagyis a kapacitásnak nem egészen a fele volt kihasználva, és ez sok további mentőcsónak esetében is így volt. Az eredmény: 1512 halott és 713 túlélő. Az utasok közül 820-an haltak meg és 497-en élték túl a világtörténelem addigi legsúlyosabb tengeri katasztrófáját. A személyzet tagjai közül a White Star korabeli adatai szerint 692-en követték a hullámsírba a Titanicot - köztük Edward J. Smith kapitány, aki a parancsnoki hídon halt meg -, és 216-an maradtak életben.

A hajó után kilenc évtizeddel a Titanic születési helye, a belfasti Harland and Wolff hajógyár is "elsüllyedt". A cég éppen tíz éve, a szerencsétlenség 90. évfordulóján jelentette be, hogy a piac zsugorodása és a távol-keleti konkurencia miatt gyakorlatilag megrendelés nélkül maradt, és felhagy a hajóépítéssel. A Harland and Wolff fénykorában 35 ezer embert foglalkoztatott, egykor Írország, majd a később is brit fennhatóság alatt maradó Észak-Írország gazdaságának pillére volt, ma már azonban mindössze ötszázan dolgoznak a cégnél, amelynek fő profilja jelenleg a megújuló tengeri energiaforrások kiaknázására alkalmas berendezések fejlesztése és gyártása.

Ned Parfett, a rikkancs

Nem sokkal élte túl a Titanicot és áldozatait az a fiatal rikkancs sem, akitől a londoni utca embere elsőként értesülhetett a hajót ért katasztrófáról. Mára sajtótörténeti klasszikussá vált az a fotó, amelyen a 16 éves Ned Parfett áll a White Star Line londoni székháza, az Oceanic House előtt, kezében az Evening News rendkívüli kiadásának példányaival, amelyek első oldalát a hatalmas betűkkel szedett szalagcím tölti ki: "Titanic Disaster, Great Loss of Life" - Katasztrófa érte a Titanicot, rengetegen meghaltak.

Parfett még hat és fél évet élt. A fotón megörökített egykori rikkancs 1916-ban önkéntesként jelentkezett frontszolgálatra, és az I. világháború egyik utolsó áldozataként, 1918. október 29-én, alig két héttel a harcokat lezáró tűzszünet előtt, 22 évesen halt meg az észak-franciaországi Valenciennes közelében, egy német tüzérségi támadásban.

A fizika szerepe a Titanic végzetében.  A fizika és a matematika segítségével kísérte meg kideríteni Richard Corfield brit tudós és író, hogy valójában mi okozhatta az elsüllyeszthetetlennek tartott luxusgőzös, a Titanic végzetét; vizsgálódásairól a Physics World áprilisi számában jelent meg tanulmány. A Southamptonból New Yorkba tartó Titanic 1912. április 14-én, éjjel 23.40-kor ütközött jéghegynek Új-Fundland közelében és a 46 ezer tonnás hajó kevesebb mint három óra alatt elsüllyedt. A katasztrófa során az utasok és a személyzet kétharmada (1500 ember) életét vesztette. Az elmúlt száz év alatt rengeteget foglalkoztak a tragédia okaival, és azzal, hogy miért követelt ennyi emberéletet a katasztrófa. Közismert, hogy a hajó túl gyorsan haladt, az őrszemnek nem volt távcsöve, kevés volt a mentőcsónak, és a rádiósok sem álltak a helyzet magaslatán - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. Richard Corfield viszont cikkében a Titanic strukturális hiányosságait veszi górcső alá, valamint azt elemzi, hogy ezek miként járultak hozzá a hajó végzetéhez. A szerző mindenekelőtt két kohászati szakértő, Tim Foecke és Jennifer Hooper McCarty kutatásait vette alapul, akik saját elemzéseiket a belfasti Harland és Wolff hajógyár korabeli feljegyzéseivel vetették össze. Mint kiderült, költségtakarékossági okokból különböző összetételű és minőségű szegecseket használtak a hajó oldalát borító acéllapok rögzítéséhez. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a luxusgőzös oldala, amelyet végigsúrolt a jéghegy, gyengébb volt, mint a hajótest többi része. Hozzájárulhattak a Titanic balsorsához útvonalától sok ezer kilométerre bekövetkezett időjárási anomáliák is. Azokban az években, amikor a karibi térségben szokatlanul meleg az időjárás, a felerősödő Golf-áramlat keresztezi a jéghegyeket sodró Labrador-áramlás útját oly módon, hogy az Atlanti-óceán északi részén valóságos gátként sorakoznak fel a jéghegyek. 1912-ben rendkívül forró volt a karibi nyár, aminek következtében igencsak felerősödött a Golf-áramlat. A Titanic a Golf-áramlat és a Labrador-áramlás találkozási pontján ütközött jéghegynek. "Nem egyetlen ok miatt süllyedt el a Titanic, hanem több tényező szerencsétlen összjátéka okozta balsorsát" - összegezte cikkében Richard Corfield.

UNESCO-védelem alá kerül a Titanic. Védelme alá veszi a száz éve elsüllyedt Titanic luxusgőzöst az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) víz alatti kulturális örökségvédelmi konvenciója - jelentette be csütörtökön a nemzetközi szervezet. A konvenció több mint egy évtizede a tengerek, óceánok, tavak, folyók mélyén fellelhető régészeti helyszínek védelmére született, mindeddig negyvenegy ország csatlakozott hozzá. A legendás Titanic luxusgőzös 1912. április 15-re virradóra süllyedt el, miután nekiütközött egy jéghegynek. Az 1500 halálos áldozatot követelő katasztrófát számos film és könyv örökítette meg. A hullámsírban fekvő hajó számára csak a 2001-ben megkötött konvenció biztosíthatja a teljes körű védelmet - olvasható az UNESCO honlapján (www.unesco.org). A Titanic roncsai mintegy négyezer méter mélyen fekszenek Új-Fundland partjai közelében. Mivel ez a terület nemzetközi vizekhez tartozik, egyetlen állam sem támaszthat kizárólagos jogot a roncsokra. A Titanic mindeddig azért nem kerülhetett a konvenció védelme alá, mert az csak a több mint száz éve elsüllyedt objektumokat védi.

Ezentúl a konvencióhoz tartozó országoknak joga van közbelépni a Titanic roncsainak védelmében, fellépni a roncs kifosztása ellen. Felügyelhetik a roncs körüli kutatásokat, és az illegálisan felhozott tárgyakat is joguk van visszaszerezni. "A Titanic pusztulása örökre megmarad az emberek emlékezetében, és örülök, hogy mostantól a maradványai az UNESCO konvenciójának védelme alá kerülnek" - jelentette ki Irina Bokova Az UNESCO főigazgatója, emlékeztetve arra, hogy ezernyi további elsüllyedt hajó vár védelemre. "A régi hajóroncsok régészeti helyszínei tudományos és történelmi értékek hordozói, amelyekhez ugyancsak emberi tragédiák fűződnek, ezért tisztelettel kell kezelni azokat" - figyelmeztetett Bokova. Csupán a Földközi-tengerben több mint 150 elsüllyedt város található, némelyik akkora mint Pompeji, és akad köztük ötezer éves is. Az Északi-tenger mélyén a közelmúltban több mint 300 ezer éves szerszámokat is találtak. Ezek a régészeti lelőhelyek nincsenek biztonságban az idegenforgalom, a vonóhálós halászat és a horgászat miatt. Az UNESCO 2001-es konvenciója biztosítja az ipari tevékenység hatásainak minimalizálását és felhívja a politikusok figyelmét a helyszínek védelmére.

Titanic-évforduló hazai eseményei. A Titanic érnyékában című könyv megjelenése volt a Titanic-évforduló magyarországi programsorozatának első állomása, ezt követte április 13-án délelőtt a Magyar Posta új bélyegének bemutatása, amelyen Lengyel Árpád arcképe látható. Április 13-án délután 16 órakor nyílt meg a Közlekedési Múzeum Titanic 100 című kiállítása, amely egyben a könyv nyilvános bemutatója is lesz. (A kiállítás július közepéig tekinthető meg a Közlekedési Múzeumban.) A Múzeumok éjszakája program keretében június 16-án a Nemzeti Múzeum is Titanic-programra készül, és a Kresz Géza Mentőmúzeum a nyáron nyitja meg Titanic-kiállítását.

Könyv jelent meg Lengyel Árpádnak, a Carpathia hajóorvosának életéről. A Titanic árnyékában címen könyv jelent meg Lengyel Árpádnak, a száz éve elsüllyedt Titanic utasait mentő Carpathia hajóorvosának életéről, munkásságáról és annak a napnak az eseményeiről, amikor az óceánjáró katasztrófájának következtében a magyar orvos két kollégájával együtt 705 ember életét mentette meg.

„Éppen ma száz esztendeje, hogy a Titanic elindult végzetes útjára az írországi Queenstownból (ma Cobh) New Yorkba. Szintén 1912. április 11-én indult el menetrendszerinti útjára New York-ból Fiuméba a Carpathia, amelyen nagyapám szolgált” - hangoztatta a szerdai bemutatón Reich Márta, a könyv szerzője, Lengyel Árpád unokája. A kötet társszerzője Balogh Tamás hajótörténész, aki a könyv tervezéséért, a képanyag szerkesztéséért felelt, valamint a Carpathia és a Titanic című fejezet hajótörténeti részek szerzőjeként működött közre. A könyv középpontjában a Titanic elsüllyedése áll. A könyv a jól ismert történet speciális feldolgozásával és korábban még nem látott dokumentumok segítségével mutatja be a végzetes éjszakát, valamint a tragédia hatását az akkor 26 éves orvos életére, karrierjére és munkásságára. "Nagyapám életrajzát egy részletes korrajzba helyeztem, amelybe beleszőttem a XX. század első felének orvosi területeit, ezek hátterét és a legnagyobb, békeidőben bekövetkezett tragédiát, a Titanic elpusztulását. Ez az esemény, valamint a Carpathia személyzetének önfeláldozó munkája áll a könyv fókuszában" - mondta a szerző. A könyv különlegessége az az öt írás, amely Lengyel Árpád beszámolóit tartalmazza a mentés munkálatairól.

Az első levelet a Carpathia fedélzetén írta bátyjának, néhány órával a partra érkezés előtt, ebben a tragédia utáni első benyomások döbbenete olvasható. A második egy előadás szövege, amely a Budapesti Orvosi Kaszinóban hangzott el 1912 májusában. A harmadik írás 1913-ban kelt, ez az egyéni és emberi tragédiákra helyezi a hangsúlyt. Az utolsó kettő pedig egy-egy rádióelőadás szövege, ezek a Titanic elsüllyedésének 20. és 25. évfordulóján hangzottak el a Magyar Rádióban. "Nagyapám a Carpathia három hajóorvosa közül egyedüliként rendelkezett mentőorvosi gyakorlattal, amelyet medikus kora óta gyakorolt. Ezért a kapitány őt küldte a fedélközbe, így a három hajóorvos közül ő találkozott először a kimentett utasokkal. Visszaemlékezéseinek az egyik legérdekesebb pontja, hogy a rendkívül hideg idő ellenére szinte egyáltalán nem volt hűléses megbetegedés, törés, zúzódás viszont annál több és szinte kivétel nélkül minden utas sokkos állapotban volt" - részletezte Reich Márta. Lengyel Árpád a tragédia után leszerelt, soha többé nem szállt hajóra és a tragikus éjszaka emlékét eltemette magában, kizárólag hivatalos kérésre és az évfordulók idején felkérésre beszélt az esetről, szigorúan csak orvosi szemszögből. Lengyel Árpád fül-orr-gége orvos 1886-ban született Pilismaróton. Számos területen dolgozott: volt a Rókus Kórház és a Mária téri, valamint a Kapás utcai rendelőintézet fül-orr-gége szakorvosa, a Carpathia hajóorvosa, az I. világháborúban mentővonat katonaorvosa, iskolaorvos, a Beszkárt üzemorvosa, magánorvos és 35 éven keresztül a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) mentőorvosa, főorvosa. 1940-ben bekövetkezett hirtelen halála után díszsírhelyet kapott a Kerepesi temetőben. A tengerészeti világnap alkalmából a Magyar Hajózási Szakközépiskola igazgatója és diákjai minden évben koszorút helyeznek el sírjánál. 

A Titanic eredeti tárgyaiból nyílt kiállítás a Közlekedési Múzeumban.

Eddig még sehol, soha ki nem állított tárgyakból nyílt kiállítás pénteken Titanic100 címmel a Közlekedési Múzeumban. Az érdeklődők csaknem 130 eredeti tárgy és dokumentum segítségével idézhetik fel a világ leghíresebb hajójának építését, első és egyben utolsó transzatlanti útját, a katasztrófát és a mentést. A kiállítótérben a Titanic sétafedélzetének egy részlete elevenedik meg a Stern Stúdió és a Mid Atlantic Films jóvoltából, amelyek a Magyarországon forgatott Titanic című televíziós sorozat díszleteit és kellékeit kölcsönözték a kiállításhoz. Az így kialakított fedélzeten kapott helyet a gőzhajón is használt mentőcsónak másolata. A tárlaton a Titanicról származó tárgyak mellett olyan elemek is láthatók, amelyek a hajó részére készültek, de nem építették be őket. Az óceánjáró pompáját azok a tárgyak szemléltetik, amelyek testvérhajójáról, a Titanickal szinte teljesen megegyező Olympicról származnak. A tárlat különlegessége, hogy a kiállított eredeti dokumentumok, használati tárgyak a Titanic több híres, vagy egyszerű, a harmadosztályon utazó személy életét is felelevenítik, valamint külön vitrin foglalkozik Lengyel Árpád magyar hajóorvossal, aki a Carpathia tisztjeként a túlélők ellátását irányította. Mindezek mellett a tárlat kitér a Titanic körüli legendákra is: felfedi mi igaz azokból az állításokból, történetekből, amelyek a száz év alatt a katasztrófáról nyilvánosságra kerültek.

A Titanic makettje látható egy vitrinben a Közlekedési Múzeum Titanic100 című kiállításán.
Fotó: Máthé Zoltán

A megnyitó ünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter többek között a kiállítás egyediségét emelte ki: a kihelyezett korabeli tárgyak, a kiállítás hajót idéző díszletei, végül az összefogás, amely a bemutatót létrehozó szervezetek között történt valóban egyedi és különleges értéknek számít. "Ma a Titanic-katasztrófa 100. évfordulójára emlékezünk, holnap pedig az UNESCO az emberiség közös víz alatti kulturális öröksége részévé nyilvánítja a hajó roncsait" - emelte ki a miniszter. Lengyel Árpád, a Carpathia hajóorvosának életét értékelve Réthelyi Miklós rámutatott az egyén bátor helytállására és "az önfeláldozó hősiesség számos példájára", amelyre minden korban nagy szükség van.  A megnyitón részt vett Reich Márta, Lengyel Árpád unokája, aki részletesen mesélt a nagyapjáról, munkásságáról, és bemutatta az évforduló alkalmából írt, A Titanic árnyékában - egy magyar orvos élete című könyvét, amely az orvos életrajza és munkássága mellett felidézi és elemzi a katasztrófa részleteit is. A Titanic100 kiállítás július közepéig tekinthető meg a Közlekedési Múzeumban.

Bélyeget adott ki a Magyar Posta a Titanic katasztrófájának 100. évfordulójára.
Az újpesti Hadikikötőben rendezett ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. vezetői bocsátották forgalomba a bélyegblokkot. A filatéliai bélyegkülönlegesség fő motívuma a jéghegy felé tartó Titanic, a bélyegképre pedig a hajó részletei kerültek fel. A keretrajz jobb felső részén az óceánjáró utasait mentő Carpathia gőzhajó körvonala és Lengyel Árpád hajóorvos portréja látható.

A kiadvány különlegessége, hogy az ofszet és dombornyomtatás kiegészült a biztonsági termékek gyártásánál alkalmazott úgynevezett iridescens lakk szitanyomással, így felületén elszórtan jegesen csillogó részletek találhatók. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon Lengyel Árpád portréja, az alkalmi bélyegzőn egy mentőcsónak sziluettje látható. A bélyegblokk Feke Arnold grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült negyvenezer példányban, 1600 forintos névértékkel. Az ünnepi eseményen Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese felolvasta Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntő levelét. Az üzenetben a miniszter kiemelte: a Titanic ugyan a technikai fejlődés jelképe volt, ám a tragédia rámutatott arra, hogy nemcsak a technika, hanem az azt kezelő és használó ember számít igazán. A felelősség és az emberi teljesítmények kapcsán kiemelte Lengyel Árpád hajóorvos helytállását és szakmai felkészültségét. Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának elnöke beszédében az alkalmi bélyegblokk különlegességeit részletezte. Mint elmondta, a bélyegblokkok esetében meglehetősen ritka a Titanic-bélyeghez hasonló kettes blokk, valamint az, hogy a két bélyeg elcsúsztatva és nem egy vonalban szerepel a blokkon belül. Hozzátette: 1923-ban adták ki a világ első bélyegblokkját, Magyarországon pedig 1934-ben jelent meg az első "LEHE-blokk", a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete fennállásának 50. évfordulójára. Ezt akkor 20 filléres névértékért árusították. A Titanic katasztrófájáról eddig 52 bélyeg jelent meg világszerte - hangoztatta az elnök, majd hozzátette: úgy gondolja, a magyar ünnepi bélyeg nem csak a gyűjtők számára lesz különleges élmény.

A beszédek után Orosz Zoltán altábornagy és Horváth Gergely Domonkos alkalmi bélyegzővel látta el a bélyegkülönlegességeket, ennek tiszteletére a honvédség háromszor 15 lövés díszsortüzet adott le a kikötőben álló AM-22-es és AM-32 hadihajók fedélzetéről. Az ünnepség végén palackpostán bocsátották vízre az eseményről készített díszlevelet.

Forrás: összeállítás az MTI híreiből