EGY RÉGI, JÚLIUSI BÚVÁRBALESET

2015. JÚLIUS 20.

49 évvel ezelőtt, 1966. júliusában – pontosan a hó harmadik napján – halálos könnyűbúvár baleset történt. Egy állapotfelmérő munka során Bárdi Miklós átúszta a Fővárosi Vízművek egyik, a Duna alatt vezető 500 méter hosszú bújtatócsövét. A merülés sorozat alkalmával Bárdi társa, Princz Győző életét vesztette. A szerencsétlenül járt búvár szíve megállt, melynek oka valószínűleg az volt, hogy nem bírta a fizikai- és pszichikai megterhelést.

Sokáig úgy tudtuk, hogy ez volt a hazai könnyűbúvárkodás első halálos balesete. Ezt támasztotta alá az is, hogy a BÚVÁRHARANG 1993. évi 2. számának (Ez a szám, illetve az előző az MBSZ 25. éves évfordulójára jelent meg – Szerk. megjegyzése) 48. oldalán egy, a lap Szerkesztőségéhez eljuttatott összeállítás szerint is ez a (búvárhalált halt) baleset volt az első. Később eljutott hozzánk olyan információ is, hogy már korábban, 1961-ben a Fényes-forrásnál és a Kis-Duna Soroksári-ágában is történt könnyűbúvár baleset. Ezekről azonban semmilyen részletet nem tudunk. (Amennyiben valakinek van információja ezekről a réges-régi balesetekről és megosztja Szerkesztőségünkkel, megköszönjük és természetesen tiszteletben tartva a különféle kegyeleti jogokat, elvárásokat az információkat közzétesszük – Szerk. megjegyzése)

A korabeli hazai TV-nézők a Duna alatt húzódó bujtató csövet jól ismerték, mert még jóval a baleset előtt, 1963. december 11-án innen történt – könnyűbúvárok, televíziósok és a Fővárosi Vízművek illetékeseinek meglehetősen bonyolult előkészítő munkálatai után – az első élő, víz alatti televíziós közvetítés.

Tudomásunk szerint a szóban forgó film, amit egy magyar búvártörténet érdekességnek tartunk, nem érhető el. Azok azonban, akik napjainkban szeretnének a helyszínnel, az első magyar víz alatti TV-közvetítéssel megismerkedni, azok Chambre Attila Hét tenger búvárkalandja (Sport Kiadó, 1965) című könyvének Televíziós közvetítés a víz alól című fejezetéből megtehetik. A hivatkozott könyvrészletből az olvasó képet nyerhet a halálos kimenetelű merülés környezetéről, körülményeiről, az alkalmazott felszerelésekről, de az adott korszak búvármunkáinak apró és speciális időkapszulájaként is felfoghatók az oldalak.

  Kollár K. Attila és Kollár Krisztián, az oldal készítői