Búvárinfó

Szeptember 8-án elhunyt Pásztor Ferenc, az Öreg, ahogy gyakran nevezte magát búvárkörökben. Lakatosnak tanult, de 19 éves korában, 1949-ben az ifjúsági mozgalom káderesei kiemelték és a fiataloknak szóló Szikra című laphoz vezényelték, ahonnan rövidesen a Szabad Nép szerkesztőségébe került. 1950-ben tényleges katonai szolgálatara vonult be, ahol a karhatalmi ezrednél szolgált, ahol a Hazáért című katonai újság szerkesztőségébe került. Kilenc évig, 1959-ig tartott a katonai szolgálat, ahol századosi rendfokozatig jutott el. Leszerelése után bejárt a Magyar Rádióba, ahol még az ifjúsági mozgalomból ismert kollégája a Magyar Televízió Politikai Szerkesztőségéhez hívta dolgozni. Az MTV-nél több műsor szerkesztőségében vett részt, majd 1965-70 között a Híradónál dolgozott. Tudósíthatott - többek között - Kádár János több külföldi utazásáról, Fok Jenő országjárásáról, Gagarin Magyarországi látogatásáról, interjút készíthetett Nyikita Szergejevics Hruscsovval az SZKP első titkárával, Urho Kekkonen finn államelnökkel. Ebben az időben már több önálló dokumentumfilmet is készített, melyek központjában többnyire a munka, a szocialista munkásember állt. Első nagyszabású, 13 részes expedíciós filmjét 1969-ben készítette, egy a Szovjetunióban, a Pamírig vezető utazásról.

A Híradó kapcsán, az 1970-es Nagy Tiszai Árvíz során került újra szoros kapcsolatban a hazai búvárokkal. Megragadta a víz alatti világ, maga is rendszeresen merült, ahová is elkísérte a kamera. Ebben az időben váltott szerkesztőséget, a Natura csapatába került. Első búvárfilmjei hazai barlangok, tavak víz alatti világába vitte el a TV képernyőin a nézők otthonába. Megszervezte az MTV Búvárszakosztályát - ez is egy un. polgári búvárklub volt - melyhez rövidesen sok tapasztalt búvár is csatlakozott. Rövidesen elérkezett az az idő is, hogy tengereken forgathatott búvár csoportjával. Több ország televíziójával koprodukciós kapcsolatot teremtettek, így jutott el Pásztor búvár társaival és forgatócsoportjával Kubába, Görögországba, Jugoszláviába, Vietnámba. A nagy kaland a Vörös-tengeren volt, ahol egy balatoni vitorlással, a Szaturnusszal járták be az egyiptomi partszakaszt. A búvártúrákról készült filmek megragadták a televízió nézőit, biztos sokan indultak el a víz alatti felfedezések irányába. Pásztor Ferencből a filmek készítésekor kibujt a dokumentumfilmes: a nem kizárólag a felszín alatti világ érdekességeivel akarta elbűvölni a nézőt, hanem becsempészett olyan helyi sajátosságokat, melyek az ott élők nehéz napjait, munkáját, rossz körülményeit mutatta be. Erre talán a legjobb példa a vietnami úti film.

A búvárfilmek itthon lényegében különlegességek voltak, érthető, hogy szinte kivétel nélkül szakmai elismerésben, kitüntetésekben és számos nívódíjakban részesültek az alkotások, s rendezőjük Pásztor Ferenc. Nemzetközi elismerést is szereztek a filmek, így az egyik alkotás 1985-ben megkapta a Milánói nagydíjat a tengeri filmek fesztiválján, s 1989-ben San Teodoroból - Ezüst Delfin-díjat hozhatott haza Pásztor Ferenc. Életútja során számos állami kitüntetésben is részesült, melyek közül a legmagasabb az 1979-ben kapott Haza szolgálatáért érdemérem, arany fokozata volt.

Az MTV Búvárszakosztálya már sok évvel ezelőtt megszűnt, az egykor sikeres búvárfilmek valahol az MTV raktáraiban porosodnak. Megmaradtak viszont Pásztor Ferenc könyvei, melyek közül a Mélység mámora, az Egy expedíció naplója két hangra (társzerző Kreutzer Dezső), a Varázshullámok és filmregénye a Rézfejű megőrzi az adott kor búvártörténéseinek Pásztor Ferenc szemszögéből történő megörökítését…

Egy szívműtét után 1989-ben hivatalosan lette a kamerát, nyugdíjba ment, a 80. születésnapja után hat nappal hunyt el. Október első napján volt budapesti búcsúztatója, hamvai végső nyughelye az Adria mélyén lesz… Nyugodjon békében…