86
éves korában, november 1-én, Genfben elhunyt Jacques Piccard svájci
tudós, akit "az egyik utolsó nagy felfedezőként, a legnagyobb mélység
embereként, egy igazi Nemo kapitányként" méltatták.
Jacques Piccard és Don Walsh a Trieste-ben
Piccard bázeli tudóscsaládba született, a ő maga gépészmérnöki, majd
fizikusi doktorátust szerzett. Édesapja, August Piccard professzor mellett
- aki a sztratoszférát és a mély tengerek világát vizsgálta - részt
vett az FNRS 2 nevű mély tenger kutató batiszkáf megalkotásában. (A
batiszkáf elnevezést a tudósok a görög bathüsz (mély) és szkafosz (hajó)
szavakból alkották.) Az FNRS 2 1948. november 3-án, a nyugat-afrikai
Zöld-fok szigetvilágának Santiágó szigete mellett merült 1.380 méter
mélységbe.
A mélymerülések tapasztalatok alapján a két Piccard 1953-ra megépítette
a Trieste nevű batiszkáfot. Az 50 tonnás, 18 méter hosszú szerkezet
személyzete a ballaszttartályok alatti fülkében foglalt helyet, oldalai
12 centi vastag acélból készültek, így hatezer méterig álltak ellent
a nyomásnak. A megfigyelést nyomásálló plexi üvegablakon keresztül,
külső reflektor segítségével, szabad szemmel végezték. A Treste-vel1953-ban
apa és fia 3.150 méterre ereszkedett a tengerbe. Az időközben az USA
haditengerészetének tulajdonába került Trieste 1960. január 23-án a
Csendes-óceánban, a Fülöp-szigetektől keletre lévő Mariana-árokban -
a jelenlegi ismeretek szerint, a világ legmélyebb részén - gömbfülkéjében
Jacques Piccard-dal és az amerikai Don Walsh főhadnaggyal 11 521 méter
mélységbe merült. A legmélyebb ponton a batiszkáfra 1 152 atmoszféra
nyomás nehezedett...
A
későbbi években Jacques Piccard több búvárhajót is épített un. közepes
mélységekre, s 82 éves koráig maga is használta azokat. Egyik nagy tengerkutató
eredménye az volt, hogy 1969-ben sodródó merüléssel egy hónapon át követte
a Golf-áramlatot, háromezer kilométeren keresztül. Saját maga a legnagyobb
érdemének azt tartotta, hogy élőlényeket fedezett fel a Mariana-árok
alján, ami azt is eredményezte, hogy megtiltották atomhulladék eltemetését
a világ legmélyebb tengeri árkában.
(Szerk. megjegyzése: A mélytengerek kutatásával, a batiszférákkal a
magyar olvasók Auguste Piccard: A tengerek mélyén és Jacques Piccard
a 11 000 méter mélységben című, még az 1961-ben, illetve 1965-ben megjelent
- és több kiadást is megért - könyvéből ismerkedhettek meg. Említésre
érdemes, hogy Y. J. Cousteau - F. Dumas: Csend világa című könyvének
egyik fejezete - A tenger alatti léghajó - is e témával foglalkozik.)