III. Magyar Barlangi és Technikai Búvár Találkozó

2016. március 05-én került megrendezésre immáron harmadszor a  Magyar Technikai Búvár Találkozó és mint eddig is, a szervezést a Magyar Búvár Szakszövetség és a TDI-SDI Magyarország vállalta magára. A találkozónak nagyon kellemes és modern környezetben a Magyar Sport Háza adott otthont. Az előadásokat a magyar és külföldi barlangi és technikai búvárok jeles képviselői tartották azzal a céllal, hogy bemutassák az érdeklődőknek a technikai búvárkodást a merüléseiken és a felszerelés ismertetőiken keresztül. A szünetekben kávé és péksütemény társaságában lehetett eszmecserét cserélni, vagy az SSI standján az új Mares XR technikai felszerelésekről információt szerezni. A találkozó nagyon jó hangulatban, egészen késő estébe nyúlóan tartott, a résztvevők megállapították, hogy a rendezvényt a következő évben folytatni kell. A konferenciát Zelenák József a Magyar Búvár Szakszövetség elnökségi tagja nyitotta meg, bemutatva az előadókat és ismertetve a programot. A találkozó háziasszonya, Miklós Adrienn a mindig mosolygós, bájos főtitkár asszony volt.

Az előadásokról:

Spanyol József - Baltictech Oland Expedition. (PSAI technikai és barlangi búvároktató, PSAI Trainer Evaluator, újralégző oktató. Többek között a JJ CCR újralégző magyarországi képviselője) József a Baltictech által koordinált búvár expedíciókról beszélt, ebből is a tavaly szeptemberi Gdynia-Vastervik útvonalon szervezett roncs expedícióról. A merüléseknél kihívást jelentett a 75-100 méteres mélység, és a kellemes 6 fok körüli vízhőmérséklet. Az expedíciós hajó méretei csak zárt rendszerű újralégzők használatát engedték meg. Az expedíció igazi szenzációját az a hadihajó jelentette, amit a búvárok 85-90 m között találtak meg. A hajó valószínűleg a XVI. században készült Lübeckben. Sajnos a merülésről videó- és képfelvételt a kutatás teljes befejezéséig nem lehet bemutatni.

Szilágyi Zsolt - Barlangi merülések Portugáliában. (GUE technikai és barlangi búvároktató, barlangász, GUE Instructor Trainer és GUE MB tag) A GUE a búvároktatási szervezetek sötét lova, nagyon határozott elképzeléssel a merülés szabályrendszeréről, és a felszerelés konfigurációról. A szervezet egyedülálló abban, hogy a tagjai számára folyamatosan szervez kutatásokat, expedíciókat. Ilyen például a Project Baseline. A Portugál Barlangász Szövetség a GUE szervezetével együtt, a Portugál Estremenho karszt-fennsík kutatását tűzte ki célul, ahol több kisebb-nagyobb barlangrendszer található. A kutatások 2013 óta folynak, Zsolt ezekről a kutató merülésekről tartott izgalmas és érdekes előadást, előre vetítve a kutatás 2016 évi folytatását.

Stef Teuwen (B) - Jütland expedíció 2016 „Dive for Peace”. (Újralégző oktató és tagja a CMAS technikai bizottságának) Előadásában a Jütlandi csata századik évfordulójára szerveződő expedícióra invitálta a technikai búvárokat, bemutatva az expedíciós hajót, a merülés feltételeit és elemezte a várható költségeket. Az expedíció a tervek szerint 3 héten keresztül, hetente változó turnusokban, kb. 24-30 búvárt tud fogadni. A roncsok 45-65 méter mélységben helyezkednek el, és mind nyílt rendszerrel, mind újralégzővel megmerülhetőek. Bár az expedíció CMAS égisze alatt szerveződik, Stef többször is kihangsúlyozta, hogy bármilyen búvárszervezett tagja részt vehet a merüléseken, ha rendelkezik a kellő végzettséggel és tapasztalattal.

Dr. Balogh Tamás – Jütlandi csata és történelmi háttere. (Dr. Balogh Tamás alapvetően európai szakjogász, de hál istennek a konferencián a szakírói, hajótörténészi oldalát csillogtatta meg a számunkra) Mottó: „Ma valami gond van azokkal az átkozott hajókkal.” (Sir David
Beatty, miután két cirkálója is elsüllyedt) Érdekfeszítő eladásában elemezte a Jütlandi, (vagy másképp - németül: Skagerrakschlacht; angolul: The Battle of Jutland) hajóütközet történelmi hátterét. A Jütlandi csata 1916. június 1-jén fejeződött be, az első világháború legjelentősebb tengeri ütközete volt, sőt a mai napig a világ legnagyobb tengeri csatája, amit csatahajók vívtak meg. Az ütközet érdekessége, hogy a mai napig a német és a brit hadiflotta egyaránt a saját diadalaként tartja számon. A szemben álló felek a Jütland félsziget közelében, a dán partok magasságában találkoztak 1916. május 31-én, ezen csata előtt és utána sem akadt hasonló tengeri ütközet ahol ekkora erők néztek volna farkasszemet egymással. A brit oldalon 28 sorhajó, 9 csatahajó, 33 cirkáló és 81 romboló, míg a németek oldalán 11 sorhajó, 5 csatahajó, 17 cirkáló és 63 romboló, tehát összesen közel 250 hajó bocsátkozott harcba. Nagy-Britannia a csatában 14 hajót és több mint 6000 embert veszített, míg német részről 11 hajó és 2500 főnyi legénység veszett hullámsírba.

Stef Teuwen (B) - CCR diving. Újból Stef tartott előadást, aki lelkes híve az újralégző technológiának, vallja, hogy hamarosan minden búvár újralégzővel fog merülni. Ő az újralégző változatok közül is a zártrendszerű CCR újralégzők mellett tette le a voksát. Mi is az a CCR újralégző? Egy olyan zártrendszerű búvár eszköz, ami a kilélegzett gázt újrahasznosítja, ezáltal hatékonyabbá téve a merülést. Egy átlagos búvár a felszínen kb. 2 liter gázt lélegez be minden lélegzetvételnél, de ennek csak a 4 százalékát használja fel, a fennmaradó 96 százalék gyakorlatilag elvész. Egy komolyabb merülésnél, mivel a víz alá minden gázt magunkkal kell vinnünk, ez probléma lehet, pláne, ha figyelembe vesszük a nyomás hatását, mert a veszteségünk minden méterrel növekedni fog. Ezért a nagyobb mélységbe merülő technikai búvárok rengeteg nehéz palackot halmoznak fel a merüléskor, vagy az újralégzős merülést válasszák. Meglátása szerint, ezzel együtt, minden újralégzős búvár a saját „lovát” dicséri, pedig az igazság az, hogy az Ö által használt Aurora Blue CCR a legjobb újralégző. Persze ezt a kijelentését viccesen mondta, azért az előadásán a különböző típusú újralégzőket, amivel már Ö is merült, részletesen összehasonlította, így sok típus előnyét és hátrányát ismerhettük meg.

Tomas Kis - Robert Korim (SK) - Scooter diving. (TDI-SDI Szlovákia tagjai, technikai búvárok és SUEX forgalmazók, a víz alatti vontatók érdekes világába kalauzoltak el bennünket)
Kimerítő előadásuk már-már felért egy felhasználói  scooter tanfolyammal. Az előadás során megismertetett minket a különböző SUEX típusokkal, azok felépítésével, használatával és veszélyeivel is.

Illés Marton - UTD-s Z-system. (UTD hazai vezetője, UTD búvároktató) A barlangi kutatóbúvárok által kitalált Side-mount rendszer napjainkban a reneszánszát éli. Minden valamire való felszerelésgyártó megalkotta a maga Side-mount wingjét és a búvároktatási szervezetek többsége is kidolgozta a tanfolyamait. Felvetődik a kérdés, hogy lehet ezt helyesen (DIR-esen) használni, hogy lehet ezt egy kellően átgondolt merülési rendszerbe beilleszteni. Erre ad megoldást az UTD Z-system.

Szieberth Dénes / Hosszú Attila – Molnár János-barlang. (Dr. Szieberth egyetemi docens, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tanára, technikai búvár és barlangkutató, Hosszú Attila technikai és barlangi búvároktató, barlangkutató, a UEF TechLine egyik megálmodója) Az előadást Dénes kezdte, ami a Molnár János barlangba folyó tudományos kutatásokat mutatta be, megtűzdelve „Öveges professzor legkedvesebb kísérleteivel”. Utána  Hosszú Attilától tájékoztatást kaptunk a kutató csapat munkájáról, és a pár hónapja elindult hasznosításról, amiben megosztotta a tapasztalatait a magyar és külföldi barlangi búvárok merüléseiről.

Balázs Gergely, Pataki Róbert - Kossuth-barlang: Remény a reménytelen-szifonban. (Balázs Gergely biológus, barlangkutató, barlangi búvár és az ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének doktorandusza, Pataki Róbert barlangkutató, barlangi búvár) A Kossuth-barlang feltárása nem évek óta, hanem évtizedek óta tart. Az első jelentősebb eredményt 1956 elején érték el, mikor is a 40 m hosszú táró végén bejutottak a ma ismert főágba, azóta kisebb-nagyobb lépésekkel, de folyamatosan méterről-méterre jutnak előre a búvárok. Az Amphora Búvár Klub tagjai 2009-ben több éves kutatómunkájuk eredményeként végre átjutottak a Reménytelen-szifonon, ezzel a feltárással a barlang ismert víz alatti hosszát 93 méterről 157 méterre növelték. Péter és Róbert az azóta folytatott kutatásról tartott érdekes beszámolót, megdöbbentő filmrészletekkel. Bemutatva, hogy a kutatók a barlangi búvárkodás minden ismert szabályát félretéve és a kutatás oltárán feláldozva jutnak előre a kutatási cél érdekében, megalkotva a csak Kossuth-barlangra alkalmazható CSAJ (CSináld Azt Jól) búvár szabályrendszert a DIR szabályrendszerrel szemben.

BÚVÁRINFÓ, 2016. JANUÁR-MÁRCIUS

NAGY T. JÁNOS (TŰZI) búvároktató,
a TDI-SDI Hungary vezetője