Rendhagyó katonabúvár találkozó...
Öt évvel ezelőtt – mi, egykori katonabúvárok – az első találkozónkon elhatározzuk, hogy minden búvár elegységet csapatánál keresünk fel, hogy megismerjük a mai katonabúvárokat. A kör „bezárult”... Szentes, Budapest, Szolnok és Debrecen után, már csak egy alakulat búvárai voltak hátra – a szolnoki 88-asok. De rendhagyóan, őket nem alakulatuknál látogattuk meg, hanem Nyékládházán, a Mályi-tónál tartott összevont katonabúvár alaptanfolyam nyíltvízi – záró – kiképzésén.
Az MH ÖHP éves kiképzési terve szerint, április 20-án kezdetét vette a búvár alaptanfolyam, melyre a résztvevők az MH. 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj, az MH. 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, valamint az MH. 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj állományából jelentkeztek. A tanfolyamon csak az előzetes szigorú orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelelt személyek vehettek részt. A 4 hetes tanfolyam első felében, Szentesen az MH. 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred búvárkiképző bázisán valamint a városi uszodában történt a felkészítés, ahol az elméleti foglakozások mellett a kötelező úszásfelmérések után a jelentkezőknek különféle úszás, valamint víz alatti úgynevezett szabadtüdős feladatokat kellett végrehajtaniuk. A második héttől már légzőkészülék használatával történt a felkészítés, ahol a résztvevők megismerik a felszereléseket és megtanulják, mit kell tenniük, ha a víz alatt valami nem várt esemény történik. Ismerniük kell az ön- és társmentési feladatokat, a víz alatti tájékozódást, valamint különböző keresési eljárásokat és ezeket alkalmazniuk is tudni kell. Először úgynevezett „védett vízben”, majd a tanfolyam harmadik és negyedik hetében már „nyílt vízben”, folyóvízben, illetve bányatóban kell a begyakorolt eljárásokat alkalmazni. Amennyiben az előírt gyakorlati feladatokat sikeresen teljesítették a tanfolyam végén egy komplex vizsgát kell tenniük írásban, szóban egyaránt, ami egyáltalán nem könnyű, hiszen rengeteg témát foglal magában, valamint ekkorra a jelöltek már kellően fáradtak fizikálisan és mentálisan egyaránt.
A kiképzés vezetője Márton Róbert főtörzsőrmester mesterbúvár, „C” fokozatú oktató, az alaptanfolyammal párhuzamosan merülés vezetői tanfolyam lebonyolításáért is felelt, amihez különböző szinten tartó merülések is párosultak, melyeket a már korábbi években végzett búvárok hajtottak végre. A tanfolyamon a segédoktatói feladatokat az MH. 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj búvárai látták el. Segítője a honvédség egyetlen hölgy katonabúvára, Nagyné László Anikó törzsőrmester „Tyúkanyó” volt.
A sokszínű merülési feladatok között – a teljesség igénye nélkül – voltak különféle víz alatti munkabúvár feladatok – melyeket Kirby-Morgan félnehéz búvárfelszereléssel hajtottak végre a Mályi bányatóban. Feltétlen meg kell említeni a feladat végrehajtáshoz használt búvárkompot… ami egy „világszabadalom” volt, mint orrmotoros iker-rohamcsónak! A Debreceni-tó is tartogatott feladatokat, itt ugyanis emelőballonok segítségével 20 méter mélységből kellett könnyűbúvár felszereléssel a felszínre juttatni egy kb. 100kg-os tárgyat, majd ezt a partra vontatni. Az elméleti és gyakorlati feladatok értékelése alapján a tanfolyamok résztvevői megkaphatták kiérdemelt búvár- és merülés vezetői fokozatukat. A vizsga feladatokat megtekintve azt Mi is – közöttünk az öreg búvárok is – elfogadtuk és kiválóra értékeltük!
Az összevont kiképzésnek volt még egy érdekessége. Miklós Bence zászlós, a debreceni 24-es harcibúvárok vezetője – mint tőle megszokhattuk – újszerű dologgal próbálkozott. „Már jó tizenöt éve senki sem robbantott a víz alatt ilyen jellegű kiképzésen. A Magyar Honvédségben egyszerűen elveszett ez a képesség. Ezt pedig vissza kell hozni.” A tapasztalt tűzszerész- és harci búvárokkal víz alatti robbantásra készültek fel szimulációs- és éles szakanyagokkal. A kiképzési célja: elméleti és gyakorlati foglalkozások keretén belül megtanítani a víz alatti robbantások módszereit, elsajátítani a robbanótöltetek kiszámításának, összeállításának, és biztonságos víz alatti helyszínre szállításának módjait a katona búvárokkal, a víz alatti műszaki zárak, bombatestek megsemmisítése, a víz alatti műtárgyak, építmények rombolása érdekében. Igaz, a várt „nagy durranás” elmaradt, de a gyakorló anyaggal történt „víz alatti robbantás” így is érdekes látni- és még több megbeszélni valót adott... Mészáros Gyula bácsi több évtizedes robbantási tapasztalatait érdeklődve hallgatták a foglalkozást vezetők és a végrehajtó is. Az elmaradt „éles” robbantás nem szegte kedvét az ötletgazdának: „Ezen munkálkodok továbbra is, és nem adom fel! Ha minden jól jön össze, akkor szeptember közepe felé meg tudjuk ismételni az elmaradt gyakorlati éles robbantási részt.”
A rendhagyóan kétnapos találkozó estéjén volt lehetőség az „öregek” egymás közti anekdotázására is, melyen az érdeklődő „fiatalok” is részt vettek. Haralyi László „doktorúrnak” is akadt dolga a technikai érdekességek után érdeklődők kíváncsiságának kielégítésében az este folyamán.
A rendhagyó találkozónak még is volt egy „kötelező-szokásos” mozzanata. A 88-asok képviselője átvehette az Országos Katonabúvár Találkozók már ismert „emblémás” molinóját, ezzel igazolva, hogy Ők is részesei az öt éve kezdődött hagyománynak. És az utolsó rendhagyó dolog, a jövő évi 6. Országos Katonabúvár Találkozó előkészítő szervezése…, de erről majd csak a jövő tavasszal!
Köszönjük az összevont búvár kiképzésen résztvevő alakulatok búvárainak és a kiképzések vezetőinek az érdekes, élményekkel teli két napot!
BÚVÁRINFÓ, 2015. ÁPRILIS-MÁJUS-JÚNIUS
LÉVAI MIKLÓS, KISS GÁBOR, MIKLÓS BENCE