Újabb kutatások és dunai leletek…

A ráckevei Árpád Múzeum a közelmúltban elnyerte a régészeti feltárási jogot, így a Csepel-sziget déli felén, beleértve a környező Duna-medreket is ún. területi múzeummá vált. Az elmúlt hónapokban a víz alatti kulturális örökség kutatása és védelme terén együttműködési megállapodásokat írtunk alá a szentendrei Ferenczy Múzeummal, a dunaújvárosi Intercisa Múzeummal, az esztergomi Balassa Múzeummal és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, további megállapodások aláírása jelenleg is folyamatban van. Decemberben olasz delegációt várunk, amellyel nemzetközi együttműködési megállapodás kerül aláírásra. Az a tervünk tehát, hogy Ráckevén országos és nemzetközi jelentőségű víz alatti régészeti központot hozzunk létre, immár kezd megvalósulni.

Az idei nyár és ősz alacsony vízállása miatt több víz alatti lelet és lelőhely is szárazra került. Ezek egy részéről a Búvárinfó korábbi számában már említést tettünk. Az újabb leletek közül ki kell emelnünk a Szigetcsép határában a Duna partján talált hajó elemet (első kép), amely a ráckevei és a dunaföldvári hajókhoz (második kép) hasonlóan egy lapos aljú, ún. kiterjesztett monoxyl hajótestből származik, így középkori, török-kori keltezése elképzelhető. A környező folyóparton további – valószínűleg település eróziójával a mederbe jutott – őskori leleteket is gyűjtöttünk.

Budafok központjánál a Duna fő medrének jobb partján egy nagy, lapos aljú szállítóhajót dokumentáltunk a HM Hadtörténeti Múzeummal és a Budapesti Történeti Múzeummal együttműködve. A tölgy hajó deszkáit vasszögekkel rögzítették a bordákhoz. Ebben az esetben 18., esetleg korai 19. századi keltezést valószínűsítünk.

Szigetújfalu határában az ismert lelőhely (bronzkori telepnyom, római erődítés, középkori kolostor) előtti mederben számos őskori, középkori leletet gyűjtöttünk, illetve mértünk be GPS-el. Az őskori leletek közül érdemes kiemelnünk a vulkanikus kőből készült őrlőköveket, amelyek arra utalnak, hogy a Duna-partot lakóhelynek, munkahelynek használták (az őrlőkövek településekhez és nem temetőkhöz kötődnek, a nehéz köveket a folyó nem görgethette messziről). November végén víz alatti felderítést tervezünk végezni a mélyebb mederben feltételezett falmaradványok, szórványleletek térképezése, begyűjtése céljából.

A dunaújvárosi múzeummal együttműködve a Szalki-sziget térségében található kiterjedt fa-kő építmények romjait is tervezzük kutatni. A területen nagy méretű, elnyúlt alakú „platformok” találhatóak, a felszíni leletek között számos római tégla található.

A szigetújfalui és a dunaújvárosi kutatások a római határvédelmi rendszer, a limes kutatásához is kapcsolódnak, amely a Világörökség cím várományosa is. Részben emiatt Ráckeve partnerként részt vesz a Duna Transznacionális Program kiírására beadott „Smart Danube Limes” elnevezésű nemzetközi projektkezdeményezésben is. Reményeink szerint az idén lefektetett alapokon jövőre, 2016-ban számos új kutatást végezhetünk.

BÚVÁRINFÓ, 2015. OKTÓBER-DECEMBER

Dr. TÓTH J. ATTILA