2014. JÚLIUS 17.

„Nincsenek akadályai a magyar–horvát történelem kutatásának. A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák” – mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok együttéléséről rendezett nemzetközi tudományos konferencián, csütörtökön Budapesten.

Megnyitó beszédében Gordan Grlic-Radman (képünkön alább) hangsúlyozta: Magyarország az elsők között ismerte el a független Horvátországot, majd segítette külpolitikai céljai elérésében. Ma az EU tagjaiként is ugyanazokat az elveket, értékeket osztják, és aktívan együttműködnek a kisebbségek védelmében.

Azt mondta, a magyarok és a horvátok dinamikus államközösségben éltek, közös volt a történelmük, a közép-európai kultúrkörhöz tartoztak. Igyekeztek megvalósítani saját politikai törekvéseiket, de az első világháború minden ilyen kezdeményezést elnyomott, megváltoztatta a világot, és Magyarország „egy nagy nemzetből kis és elégedetlen állammá vált” – jegyezte meg. Hozzátette: bár a horvátoknak sikerült „egybegyűjteniük” területeik nagyobb részét, nem az újabb államközösség, hanem az önálló állam 1991-es létrehozása jelentett megoldást.

Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a magyarok és a horvátok több mint 800 évig éltek államközösségben, és ebben az időszakban fegyveresen csak egyszer, 1848-ban fordultak egymás ellen. A 20. század azonban szinte kitörölte a békés, jó viszony éveit – emlékeztetett.

1990 után ismét lehetőség nyílt arra, hogy a két nemzet történészei előmozdítsák a két ország történelmének jobb megismerését, elfogultságtól mentes feldolgozását – mondta, hozzátéve, az elmúlt 15-20 év valódi áttörést hozott a tudományos kapcsolatokban, azóta sok tanácskozást rendeztek, és ezek sorába illeszkedik a mostani konferencia is.

A tanácskozáson felolvasták Navracsics Tibor üzenetét, a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tervek szerint szintén beszédet mondott volna, de nem tudott jelen lenni. Üzenetében a tárcavezető azt írta: a több mint 800 év olyan óriási idő, hogy az akkor történt események feltárásához történészek generációinak egész életen át tartó munkája sem elegendő.

Ráadásul a magyarok és horvátok közös történelmének utolsó századában a két nép viszonyát politikai természetű konfliktusok terhelték, ami hatással volt a kortárs történészek gondolkodására és a magyar–horvát viszony megítélésére is – vélekedett. Hozzátette: több korabeli sztereotípia továbbélt a 20. században. Navracsics Tibor kiemelte: ma már nem terhelik megoldhatatlan közjogi problémák a két nép kapcsolatát, így a történészek objektív képet adhatnak.

A most kezdődött konferencia egyik fő feladata az új kutatási eredmények bemutatása, továbbá az, hogy a szélesebb közvéleménynek is információt adjon a magyar–horvát történeti viszonyról, annak mai megítéléséről – közölte a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tárgyilagos megközelítés segítheti e két nép hosszú együttélésének jobb megismerését, megértését.

A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája az MTA, a résztvevők egyebek mellett megvitatják az 1848-1849-es magyar–horvát viszony jellemzőit, a dualizmus intézményeit, a határvidékek helyzetét, a kulturális kötődéseket és a magyar–horvát államközösség felbomlását. A konferencia célja a magyar és horvát történészek szakmai kapcsolatának erősítése, valamint a 2002-ben, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású történészkonferencia óta eltelt időszak tudományos eredményeinek bemutatása.

Forrás: mult-kor.hu

A nyilatkozatok bíztatónak tűnnek. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben sok hasonló és bizakodásra okot adó nyilatkozatot hallottunk, melyek az idők folyamán és a gyakorlatban elsikkadtak. Reméljük, hogy ezúttal nem így lesz. Azért is nagyon fontos lenne ez számunkra búvároknak, mert az Adria horvátországi szakaszán – a víz alatt és a szárazföldön – számtalan magyar emlék található. A víz alatti történelmi emlékeink, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori magyar polgári- és hadihajóinak roncsai eddig ugyancsak kevéssé „megkutatottak” a magyarok részéről. Érdeklődéssel és figyelemmel várjuk majd a fejleményeket… (Szerk. megjegyzése)