A nem szűnő gazdasági válság rányomta bélyegét a hazai víz alatti régészeti kutatásokra. Idén elmaradt a korábban szokásosnak mondható 1-2 hetes „nagy” kutatás (2010-ben zártuk a drávatamási bödönhajó projektet). Ennek ellenére jelentős, távolabbra mutató eredményeket sikerült elérni.

A kisebb kutatások közül érdemes megemlítenünk a Gönyűnél és a Komáromnál végzett feltárást, illetve felderítést.  Mindkét helyszín az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódik, az intézményi partner a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum volt (Polgár Balázs projektvezetésével). A gönyűi kutatásról beszámolt a Búvárinfó előző száma is. Nem csupán az eredményeik miatt érdekesek ezek a projektek, hanem azért is, mert ezek a lelőhelyek a jogszabályok értelmében nem régészeti korúak (bár régészeti módszerrel kutattuk őket). A hadirégészeti kutatások lendületvétele új elem a víz alatti örökség védelmében. Érdemes ebben a sorban megemlékezni arról, hogy az UNESCO 2014-től centenáriumi megemlékezés-sorozatot patronál az első világháború témakörében. Reális esély mutatkozik, hogy a honvédelmi terület örökségvédelmi érdeklődésének élénkülésével párhuzamosan az emlékévad lehetőséget nyújt az Osztrák-Magyar Monarchia magyar vonatkozású roncsainak tudományos igényű, államilag szervezett kutatásának folytatásához.

A legjelentősebb hatása valószínűleg a Kormány 1833/2013. határozatának lesz. A november közepén hozott határozat ugyanis kimondja, hogy a Kormány egyetért az UNESCO víz alatti örökség védelméről szóló konvenciójának szövegével, rendelkezik a végleges magyar szöveg megállapításáról és kijelöli az emberi erőforrások miniszterét, hogy az Egyezményt törvényjavaslatként terjessze az országgyűlés elé! Reális közelségben van tehát az UNESCO egyezmény hazai ratifikációja és ez egyértelműen pozitív előrelépést jelent mind a hazai, mind a külföldi vizekben található magyar víz alatti emlékek védelme terén. Az egyezmény a kincskereső célú „expedíciók” tiltása mellett kifejezetten pártolja a nemzetközi együttműködéseket, szorgalmazza az oktatási, tudományos háttér fejlesztését.

Az örökségvédelem új felelős intézménye a Belügyminisztérium 2013 nyarán Dunai Kulturális Folyosó címmel, több szervezet összefogásával kiállítást rendezett a Duna Palotában a folyami örökségünkről, ebben a víz alatti régészet kitüntető szerepet kapott. A kiállítás egy része jelenleg Ráckevén tekinthető meg. A Belügyminisztérium felelősségvállalásának köszönhetően jó esély van rá, hogy a dunai örökség ügye (és vele a víz alatti régészet) érvényesüljön a Duna Stratégiában is és az UNESCO egyezmény betölthesse szerepét a magyar régészetben. Civil és állami résztvevők szervezésében útjára indul a Dunai Kulturális Folyosó projekt, amelynek keretében kiállításokat, konferenciákat is szervezünk e témakörben 2014-ben.