A Pozsonyi Magyar Intézet kérésére szakértőként részt vettem a pozsonyi Duna-szakaszon egy műszeres felderítésben, melynek célja a szlovákiai víz alatti örökség felderítésének, védelmének elindítása, illetve első lépésben Mária Terézia 1897-ben felállított, 1921-ben lerombolt szobrának keresése volt.

Szlovákiában jelenleg semmiféle víz alatti régészeti tevékenység nincs. Kollai István, a Magyar Intézet igazgatója azzal keresett meg, hogy a Pozsonyi Városszépítő Egylettel közösen kezdjük meg a Pozsonyi Duna felderítését, elsősorban a szakmai kapcsolatok elindítása céljából, illetve a magyar emlékek felkutatása végett.

A terepi kutatásba bekapcsolódott az Argonauta Kutatócsoport. A szlovák fél felkérésére a pozsonyi vízirendőrség hajót biztosított. A Mária Terézia emlékmű előtti mederszakaszt vizsgáltuk meg a legjobban. A szobrot Fadrusz János alkotta a millennium tiszteletére, és azt az epizódot örökíti meg, amikor a magyar főurak kardot rántottak a királynő és gyermeke védelmében. 1921 októberében rombolták le csehszlovák légiósok az emlékművet. A szobor legnagyobb részét, a ló testét újrahasznosították, ebből faragták ki Tyrš szlovák nacionalista szobrát. Számos darabot a Dunába vetettek. Szonaras felderítéssel megvizsgáltam a medret, és ott, ahol a szobor maradványait állítólag a vízbe hajigálták nagyobb méretű tömböket észleltem a partbiztosító kőszórás aljánál. Lehetséges, hogy ezek a szoborcsoport maradványai. Biztosat búvár felderítés után tudhatnánk róluk. A vár előtti partszakaszon keresztirányú kőszórásokat, vagyis modern terelőműveket észleltünk, ennek következtében itt minden lehetséges, a régészeti maradványt üledékréteg borítja. (Ez legalább megőrizhette a leleteket). Szondázó ásatással lehetne előrébb lépni.

A szlovákiai partnerek lelkesek, szeretnék, ha továbbra is együtt tudnánk működni. Nyáron felkérték kutatócsoportunkat egy merülésre a szobornál, illetve felvetették a dévényi Árpád emlékoszlop felkutatásának lehetőségét is (szintén 1921-ben döntötték a Dunába). A helyi média is élénken érdeklődött.

Másnap előadást tartottam a pozsonyi Műemlék Expón a hazai víz alatti örökségről és a kutatásokról. Nagy érdeklődéssel fogadták az előadást, szemmel láthatóan a búvárrégészet teljesen új terület nekik, és ledöbbentek a magyar eredményektől, egyúttal nagy volt a lelkesedés is.

Mindenütt jeleztem jó szándékú együttműködési készségünket, és fogadókészséget éreztem cserébe. Reméljük, hogy a jövőben újabb kutatásokról, felfedezésekről fogunk hallani!