Mit rejtett a roncs?


Általában akkor irányul a közvélemény figyelme egy újonnan felfedezett antik hajóroncsra, ha a megtalálók mesés kincsekről, aranypénzekről, ékszerekről, drágakövekről számolnak be. A búvárok érdeklődését sem kelti fel túlságosan egy sok száz éves roncs, hiszen legtöbbször - jogosan és érthető módon - muzeális értéke miatt védetté nyilvánítják, magyarul nem lehet annál merülni. Nos, valami ilyesmi történt úgy húsz évvel ezelőtt is, amikor az olaszországi Toszkána partjainál egy régi fahajó roncsaira bukkantak búvárok. Később a búvárrégészek megállapították, hogy a Kr. e. 130 körüli időkből származó, Relitto del Pozzino elnevezésű hajót találták meg. A roncsok közül üvegpoharakat, kerámiákat, kancsókat hoztak a felszínre.

A rakományból a régészek arra következtettek, hogy a hajó a földközi-tengeri medence keleti részéből érkezett. A maradványok között a búvárok rábukkantak egy ládára, mely orvosi eszközöket és 136 lezárt üvegecskét tartalmazott, sőt egy fémdobozt is találtak, melyben teljesen szárazon maradt kör alakú pirulák voltak. A fellelt anyagok eredetének magyarázatával a tudósok tavaly szeptemberben, a Koppenhágában megrendezett IV. Nemzetközi Biomolekuláris Régészeti Szimpóziumon. A tablettákat DNS vizsgálatnak vetette alá Robert Fleischer a washingtoni Smithsonian's Center for Conservation and Evolutionary Genetics kutatója. Megállapította, hogy azok szorosan összepréselt növényekből (répa, vadhagyma, hibiszkusz, tölgyfa, káposzta, zeller, retek, petrezselyem, sárgarépa, lucerna) állnak, melyet gyógyszerül használhattak. A különféle növénykombinációk gyógyító hatása az ókorban jól ismert volt. Kr. u. az első században a Rómában élt Dioscorides Pedanius görög orvos, gyógyszerész, botanikus (képünkön) a rajzokkal gazdagon illusztrált Materia Medicia ötkötetes enciklopédiában foglalta össze a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot. A könyvet később számos nyelvre lefordítottak és több mint ezer évig használták az orvoslásban. Azt, hogy a DNS vizsgálatok alá vetett növényi anyagokat tartalmazó pirulákat gyógyítás céljaira - valószínűleg vérhas, bélbetegségek ellen - használhatták, azt Alain Touwaide, a washingtoni Institute for the Preservation of Medical Traditions igazgatója is alátámasztotta, aki 35 éve foglalkozik ilyen jellegű ókori szövegek elemzésével. További kutatások akár azt is alátámaszthatják, hogy a Relitto del Pozzino-n talált pirulák az aranynál sokkal drágább kincset jelentenek, mert elfelejtett gyógyhatású növényekre irányíthatják a figyelmet…


BÚVÁRINFÓ, 2011. JANUÁR


ÖSSZEÁLLÍTÁS A MULTKOR CIKKE ALAPJÁN