1697. szeptember 11-én a török ellenes felszabadító háborúk egyik legfontosabb diadalát aratta Savoyai Jenő Zentánál, a csata emlékei a Tisza mélyén lehetnek ma is!

Bécs 1683-as, török részről összeomlással végződő ostroma, majd Buda 1686-os visszafoglalása megfordította a török háborúk menetét. Az ország nagy részét azonban még vissza kellett foglalni. Az első évek komoly sikerei után az 1695-ben trónra került II. Musztafa alatt azonban a török birodalom kezdett ismét magára találni. A törökök elfoglalták Lippát, Lugosnál tönkrevertek egy császári hadtestet. 1696-ban sikeresen mentették fel Temesvárt az ostrom alól.

1697-ben a török császár személyesen vonult Magyarország ellen. A hadjárat célja az volt, hogy a Maros völgyén át benyomuljanak Erdélybe. A törökök esélyeit növelte, hogy százezres seregük túlerőben volt, a magyar hátországban pedig éppen kitört a hegyaljai felkelés. A Habsburg-ellenes nemzetközi szövetség is erőre kapott, a török seregben francia hadmérnökök, tanácsadók is szolgáltak. A lengyel szövetségest is sikerült semlegesíteni. Ha a török tervek sikerrel járnak, a háború és a hódoltság kora még évtizedekig elhúzódott volna.

Savoyai serege akkor lepte meg a török sereget, amikor az éppen az átkelést végezte a Tiszán Zentánál. A 60 hajóból készült híd építését francia mérnökök felügyelték. Ennek ellenére csak korlátozott számban lehetett átkelni rajta, gyakorlatilag zsúfolásig volt töltve tolongó emberekkel, mindenféle hadifelszereléssel. A császáriak megtámadták a hídfőt, visszaverték a török lovassági támadást. Sikeresen benyomultak a híd és a hidat védő sáncok közé is. Magát a hidat tűz alá vették, lerombolták. Mivel a jobb parton álló csapatok nem tudtak menekülni, illetve a hídon át már nem érkezhetett utánpótlás az estig tartó harcban 20-30 000 török katona vesztette életét. Mindezt a szultán végignézte, majd szégyenszemre Temesvárra menekült.

A csata következményei messzire hatottak. Ugyanebben az évben békét kötött I. Lipót és XIV. Lajos, Savoyai bevette Szarajevót is. A törökök többé nem voltak képesek ellentámadást szervezni, így 1699-ben megkötötték a Karlócai békét, amellyel lezárult a török világ Magyarországon. A Temesköz csak az 1718-as Pozsareváci béke után lett visszacsatolva.

Nem véletlenül emlékeztünk meg erről a sorsdöntő csatáról. Szerbiai szerb és magyar kutatók keresték meg a Búvárrégészeti Szakosztályt, együttműködést ajánlva a csata víz alatti emlékeinek kutatásában. Természetesen rögtön felajánlottuk a segítségünket. A csata egykori helyét, így a híd elhelyezkedését is elég pontosan lehet rekonstruálni. Mivel a Tisza bal parti része ezen a szakaszon állítólag érintetlen, jó esélyünk van arra, hogy a véres csata különleges relikviáira bukkanjunk! Jelenleg szervezzük a kutatást, keressük a támogatókat, de ősszel mindenképpen teszünk egy próbát és megnézzük, mi van a víz alatt!

Gordana Karovic, a belgrádi Aqua et Arhcaeologia projekt régésze október 20-án előadást fog tartani a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében a Magyar Nemzeti Múzeumban a szerbiai víz alatti régészet eredményeiből.