2010. FEBRUÁR 17.

Görögország legnagyobb szigete, Kréta a bronzkorban a minósziak földje volt. A nép első királyáról, Minószról, a „tengerek mesteréről” kapta a nevét, hiszen Thuküdidész szerint ő alapította meg az első tengerparti államot. A minósziak messze földön híresek voltak a tengeri bátorságukról, melynek köszönhetően kereskedelmi kapcsolatot alakítottak ki Egyiptommal, Anatóliával és a levantei régióval. A minószi pecsétek és freskók igen gazdagok hajóábrázolásokban, emellett elég részletesek is ahhoz, hogy megmutassák, mennyire lenyűgözők voltak vízi járműveik. A hajók általában mindkét oldalon 15 evezővel és körülbelül egy 15 méter magas, négyzet alakú vitorlával rendelkeztek. A történészek azonban egész addig nem tudtak sokkal többet a minósziak hajóiról, amíg Elpida Hadjidaki, görög régésznő fel nem fedezte az egyik minószi hajótörés helyszínét.

Dr. Elpida Hadjidaki búvárrégész, történész, a Görög Kulturális Minisztérium munkatársa, az East Carolina University docense. She uses scientific processes to date artifacts. Az egyik kiemelkedő feltárása a hatalmas méretű ókori Alonnesos hajó roncsa volt. A híres „minószi roncsban”, az egykori 100 méter hosszú, 30 méter széles hajó maradványaiban - többek között - mintegy 4000 borral töltött amforát találtak. Lényegében ettől a feltárástól nyerhettek képet a tudósok a minószi hajózás fejlettségéről. She also studies Phalasarna, a harbor town of the Hellenistic era.Hadjidaki nevéhez fűződik a Kréta nyugati partjának közepén lévő, a Kr. e. 4-1 században virágzó Phalasarna maradványainak feltárása is. A várost és kikötőjét Kr. e. 67-ben a rómaiak lerombolták. A maradványokat később földrengések eltemetették, illetve részben a tengerbe süllyesztették.

Hadjidak az elmúlt időkben kutatócsoportjával Kréta nyugati partjainál, egy húsz méter hosszú halászhajóról egy hónapon keresztül végzett víz alatti kutatásokat. A feltárás területét részben az alapján határozták meg, hogy még 1975-ben Jacques-Yves Cousteau búvárcsoportja ebben a térségben merült. Akkor a kis Pszíra szigetnél a búvárok minószi agyagedényeket találtak a viszonylag sekély parti vizekben, mely alapján Cousteau az feltételezte, hogy ezek talán egy hajótörésből, vagy a kikötő pusztulását okozó földrengés alkalmával elsüllyedt hajóról származhatnak. 

Hadjidaki és búvárai átkutattak azokat a területeket, ahol korábban a Cousteau csoport az antik leletekre bukkant, de hajómaradványokra nem találtak. Ezért a régész úgy döntött, hogy a sekély vizek után a mélyebb részeket is megvizsgálják. Elgondolása sikerrel járt, 40 méter mélyen épen maradt minószi kerámiákat találtak, amik talán akkor szóródtak szét, amikor az olajat és a bort szállító hajók elsüllyedtek, valamikor Kr. e. 1800 és 1675 között.

Forrás: az archeology.com alapján