Idén októberben jelent meg a tragikus hirtelenséggel elhunyt Mario Jurisic professzor tiszteletére összeállított emlékkötet. A könyv bemutatóját a horvát kulturális minisztérium összekapcsolta a zadari Euro-Mediterrán Víz Alatti Régészeti Központ megnyitójával és az alkalomra egy hatalmas nemzetközi konferenciát rendeztek. A horvát állam meghívására én is jelen voltam a ceremónián, illetve előadást tartottam a hazai víz alatti régészet helyzetéről. A kötetben, illetve az előadások között számos új kutatás is bemutatásra került. Ezekből néhány érdekeset szeretnénk az alábbiakban röviden összefoglalni.

Bronz ágyú, Mljet

A tengeri régészet egyik új szakterülete a kontinentális plató kutatása. A jégkor folyamán, egészen az átmeneti kőkorig hatalmas területek voltak szárazon, amelyek ma a tenger mélyén vannak, melynek az éghajlatváltozás, a sarki jég olvadása az egyik fő oka. Napjaink klímaváltozásának kutatása szempontjából is fontosnak tartják ezt a kutatást. A legtöbb ilyen jellegű vizsgálat az Északi- és a Balti-tenger medencéjében történt eddig. A Földközi-tenger medencéje kevéssé volt eddig vizsgálva. Amerikai és szlovén régészek, geológusok nemrégiben elkezdték vizsgálni az Adria régészeti potenciálját. Azt találták, hogy egészen Kr. e. 9000 környékéig a mai tengerfenék jelentős területei voltak szárazon. Ezeken a területeken számolni lehet az emberi megtelepedés nyomaival. Projektjükben tengerészeti térképek és műholdfelvételek adatait használták. Baska Voda előtt korábban a véletlen felszínre hozott néhány kőeszközt a kikötő aljáról. Dugi Otok térségét és az itt található Y barlangot is potenciális kutatási célpontnak tartják. Reméljük, hogy hamarosan beigazolódnak a feltételezések, és az Adria elsüllyedt jégkori világáról is többet fogunk megtudni!

Izniki készítésű korsó, Mljet	Aranylemezzel borított, összecsukható, elefántcsont zseb-napóra, Murter

Mljet szigeténél, Sveti Pavaónál egy koraújkori lelőhelyet kutattak 2007-2008-ban. A hajóroncsot nem bolygatták kincskeresők, csupán az elemek rendezték át a rakományt. Hét bronz ágyú mellett számos kerámiaedényt is feltártak. A kutatás még nem fejeződött be, de a leletek alapján egy különösen fontos 16. sz. végi roncsnak tűnik. A kerámialeletek között számos ún. izmiki fajansz edény került elő. Ezt a különlegesen értékes török kerámiát nagyra értékelték akkoriban és most is a műértők. Jelenleg Horvátország területén ez a legnagyobb ilyen típusú kerámialelet.

Murter partjainál egy 17. század eleji hajórakományt tártak fel. Maga a felfedezés 2001-ben történt, az első ásatásokat 2006-2008. között végezték. A lelőhely különlegessége, hogy hatalmas mennyiségben kerültek elő különlegesen finom kidolgozású apró leletek, igazi kis műkincsek. A rakomány tételei között észak- és közép-európai árukat, itáliai (főleg velencei) termékeket találunk. A fémleletek tisztítás utáni elemzése alapján úgy tűnik, hogy a rakomány Velencében állhatott össze, és a tételek számottevő része Nürnbergből, illetve Lübeckből származik. A rengeteg üveggyöngy mellett zseb-napórák, díszdobozkák, különleges lakatok, fésűk, tükrök, sőt okulárék is vannak.

Fotók: Bekic, L. (ed.): Jurisicev Zbornik. Zbornik radova u znak sjecanja na Marija Jurisica. Zagreb 2009.