Világörökségre jelölik az alpesi tavak őskori cölöpfalvait


A Kr. e. 5. évezred és Kr. e. 1. évezred eleje között cölöpszerkezetű építményekből álló falvak vették körbe az Alpok hegyláncába ékelődő tavakat. Nemrég Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc és Szlovénia közösen jelölte az UNESCO (az ENSZ kulturális szervezete) „Világörökség” címére. A megtisztelő címet azok a természeti, illetve kulturális helyszínek nyerhetik el, amelyek a maguk nemében egyedülállóak, és az emberiség közös kincsének számítanak. Ilyen például a Grand Canyon a gízai piramisok, vagy az Aggteleki-karszt.


Rekonstruált bronzkori falu részlete

Cölöpfalu maradványai

A cölöpfalvak (olasz és francia nevük nyomán a palafitták elnevezés is meghonosodott) esetében a világörökségi jelölést az itt megőrződött szerves anyagok mennyisége, illetve minősége, a cölöpmaradványokban megőrződött évgyűrűk kiemelkedő tudományos jelentősége indokolja. Ezen kívül a jól keltezhető, folyamatosan felhalmozódó rétegeken keresztül dokumentálható technológiai és kulturális változások, a térség szerteágazó gazdasági és kulturális kapcsolatai is alátámasztják. Az éghajlatkutatás számára fontos adatok, valamint a lelőhelyek sérülékenysége további nyomós érvek a pozitív döntés mellett. Úgy gondolják, a világörökségi címmel több lehetőségük lesz a hatékony védelemre, kezelésre és nem utolsósorban a bemutatásra.

Ez lenne az első víz alatti régészeti együttes, amely a megtisztelő címet elnyeri. Azért is érdekes számunkra a jelölés, mivel készül a római határvédelmi rendszer, a Limes magyarországi szakaszának dokumentációja. Reményeink szerint víz alatti lelőhelyek, illetve lelőhelyek víz alatti részei is felkerülhetnek a listára, közöttük a magyar víz alatti régészet szempontjából kiemelkedő bölcskei kikötőerőd is.


Őskori búzakalász

Újkőkori cipő

Az alpesi tavak falvaiban megőrződött cölöpök, gerendák alapján jött létre az első európai évgyűrű sorozat az őskorra vonatkozóan. Hogy megértsük ennek a jelentőségét, érdemes egy példát megnézni. A Bern térségében található Sutz-Latrigen - Riedstation nevű falunál a cölöpök alapján pontosan meg tudták állapítani, hogy épült ki Kr. e. 3393 ás 3289 között a település. A több száz településen több tízezer cölöp maradt ránk. Ezekben több ezer év évgyűrűsorozata, és ezzel az adott időszak klimatikus változásai őrződtek meg. A tavi üledékben ételmaradványok, több ezer éves magvak is fennmaradtak. Az egymásra rakódott rétegekben megőrződtek a kosárfonás, a bőrművesség emlékei is, vagy a fémművesség fejlődésének dokumentumai. Tanulmányozni lehet a fa építészet technikáit, a településrendezés elgondolásait.


Többrétegű település metszetfalának vizsgálata

Az egykori falvakat digitálisan, illetve a valóságban is rekonstruálják. A kísérleti régészet keretében újrateremtik a feltárt eszközöket, sőt a feltárt magok, illetve állatcsontok alapján rekonstruálják a korszak fajtáit és mezőgazdasági technikáit.

Reméljük együtt, hogy sikeres lesz a jelölés, és ezzel a készülő magyar felterjesztés víz alatti emlékeinek esélyei is növekednek!


BÚVÁRINFÓ, 2009. NOVEMBER


Dr. TÓTH J. ATTILA