A Rába medrében...

"Csoportunk megbízást kapott Győr város tanácsától a győri Püspökvár Rába medri vízalatti szakaszának átvizsgálására" írta Básta Rezső 1959-es kutatásukról a Békaemberek c. klasszikusban (Básta-Chambre-Miller, 1962). A befejezetlen expedíció eredményeként megállapították, hogy a Rába folyó torkolati szakaszán, a bástya alatti részen egy nagy üreg található, amely feltételezésük szerint emberkéz alkotta jelenség, és talán "a győri várnak víz alatti összeköttetései is voltak ... a várnak a Rába medrében levő részei újabb kutatásokat érdemelnek". Ezekre az újabb kutatásokra 45 évet kellett várni...

A 2003. évi aszályos évben látogattunk el először Győrbe, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészcsapata a Győri Búvár SE hathatós támogatásával "terepbejárást" végezzen a Rába és a Mosoni-Duna vár előtt szakaszán. A győri vár olaszbástyás formáját a 17. sz. elején nyerte el, de már a római kor óta volt itt erődítés. A vizek városának ez a területe különösen érdekesnek tűnt. Az alacsony vízállásnak köszönhetően a Radó-sziget melletti bal oldali (nyugati) ágban masszív téglafal bukkant a felszínre. Sajnos a modern kotrások a meder közepén elpusztították a falat, de még így is impozáns látványt nyújtottak a két partról rézsútosan benyúló falcsonkok. A téglák Montecuccoli gróf, egykori győri kaptány bélyegével voltak ellátva, így minden bizonnyal a törökverő generális nevéhez fűződő nagy erődítési program során épült elővédművek egyikéhez tartoztak. Időközben a folyó megváltoztatta folyását, és a rajzasztalon körzővel és vonalzóval tervezett medréből kilépve elmosta a szabályos rendben épített védműveket. Ezzel ismét bizonyosságot nyert, hogy az ember csak egy ideig uralhatja a természet erőit, azóta sem tanultak belőle...

2008-ban azért tértünk ide vissza, mert a Mária királyné hajói utáni, korábban már sokat tárgyalt kutatás újabb lendületet vett azzal, hogy a Los Angeles-i Hungaria Nostra alapítvány támogatásával egy szonarat, valamint egy motorcsónakot sikerült beszereznünk. Logikusnak tűnt, hogy olyan helyen teszteljük a műszert, ahol biztosan ismerünk régészeti lelőhelyet. Nyomós érv volt Győr mellett az is, hogy itt vettük át az eszközöket.

A napsütéses tavaszi délelőtt az Aranypart strandján "vízre bocsátottuk" hajónkat, felszereltük a szonarat és útra keltünk a Radó-sziget felé. Könnyedén megtaláltuk a Básta által említett mélyedést. A radar szerint ugyanis néhány méteren belül az aznapi vízállás mellett 3,5-3,8 m mély meder 8-10 méteres mélységbe bukik le. 2003-ban is merültünk ezen a helyen és a szigetcsúcs alatt, valamint a bal parti strand kerítésének tövében egy-egy masszív téglafal csonkját figyeltük meg. A nullához közelítő látótávolság mellett csak a falak helyét tudtuk megállapítani, a titokzatos mélyedésről többet nem lehetett kideríteni.

Az oldalpásztázó szonár képén sem rajzolódott ki egy "kazamata" oldalfala. Meglehet, hogy a mélyedést maga a folyó vájta ki ebben az enyhe kanyarulatban a falcsonkok által eltérített áramlatok erejével. Távolról sem mernénk azonban állítani, hogy a mélyedés rejtélye végérvényesen megoldódott. Korábbi merüléseink során egy másik falszakaszt is találtunk a mederben, a sziget vár felőli oldalánál. A falból előkerült ún. csatos téglák (a téglabélyeg csat, vagy fektetett 8-as alakja miatt kapta a nevét) arra utalnak, hogy ez a fal az 1570-90-es évek környékén épült. Miközben hajónkkal elhaladtunk a part előtt a fal határozott, egyenes vonalként jelent meg a képernyőn. Kísérletünk tehát sikerrel végződött. Egyrészt pontosíthattuk a győri Rába mederre vonatkozó ismereteinket, másrészt a műszer is bizonyította, hogy alkalmas a mederben fekvő, abból kiálló jelenségek kimutatására. Természetesen a Dunakanyarban nem fogja megmondani, melyik "anomália" lehet egy hajó Mária királyné 1526-os flottájából. Ez már a felderítő merülések és a régészek feladata lesz. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a miénknél drágább és talán jobb műszerek is vannak, lehet, hogy Magyarországon is. Azonban esetünkben nem jómódú horgászokat, vagy éppen kincskeresőket segítenek, hanem a régészeti kutatást. Reméljük, hamarosan beszámolhatunk a Dunakanyarban tervezett kutatás első eredményeiről is.