Harmadik éve tanulok a Kínai Népköztársaságban, s mivel családom rendszeres olvasója a "Búvárinfó"-nak, ezért - bár nem vagyok búvár - készítettem egy kis összeállítást a lap olvasói számára, hátha majd magyar búvárokat kalauzolhatok valamelyik kínai búvárközpontba.

Kína a világ harmadik legnagyobb országa, vízpartja - a szigetek nélküli szárazföldi part - 18 ezer km hosszúságú. Partjait négy tenger nyaldossa: a Japán-tenger (kínaiul: Bo-tenger), a Sárga-tenger, a Kelet(Kína)-tenger és a Dél(Kína)-tenger, amelyek a Csendes-óceántól határolják el az országot. A négy tenger területe több mint 4 millió 700 ezer négyzetkilométer. Kína szigeteinek partvonala összességében 14 ezer kilométer. Az adatokból érzékelhető, hogy Kínában hatalmas területek kínálnak lehetőséget a búvárkodásra.

A Chinese Underwater Association, a Kínai Víz alatti Tevékenységek Szövetsége 1959-ben alakult meg, de ténylegesen csak 1989-től működött. Célja a búvárklubok összefogása és felügyelete, a tengerek védelme, a búvárok képzése, a nemzetközi búvárigazolványok kiadása, a versenysport irányítása. A CMAS-nak, a Víz alatti Tevékenységek Szövetségének a Kínai Népköztársaság mellett a Hong Kongi Búvárszövetség (HKUA) is a tagja.

Az első modern búvár klub, a Nemzetközi Kínai Búvár Egyesület az Egészségügyi Program keretében 1995. március 18-án alakult meg ZhanJiang városában, Kína legdélebbi tengerpartján lévő, Kanton székhelyű Guangdong tartományban. Ezt követően, - kínai hasonlatot használva - "mint eső után a tavaszi bambuszrügyek", úgy indult fejlődésnek a búvárkodás az országban. Még abban az évben 8 búvárklub jött létre és az 1999-es év végére már 26 működött. Jelenleg több mint 100 búváregyesület tevékenykedik Kínában, olyan nagy városokban, mint - északról délre haladva a térképen - Beijing (Peking), DaLian, QinHuang Dao, Qing Dao, YanTai, Hangzhou, Nanjing, Shanghai, ZhanJiang, JiangMen, ShenZhen, Guangzhou, ZhuHai, NanNing, SanYa.

Az elmúlt 13 év alatt folyamatosan fejlődött a búvároktatás, modernizálódtak a felszerelések, s ennek köszönhetően napjainkra hatalmas "üzletté" vált a búvárkodás Kínában. 1999-2000. között egy továbbképzést tartottak az összes kínai búvároktató részére, amely búvárszakmailag nagyon jelentős fejlődést eredményezett. A résztvevőknek vizsgázniuk is kellett, melyen az alkalmatlanok elbuktak. Így a Szövetség által központilag irányított és ellenőrzött képzés, az egységes oktatási-minősítési- és vizsgarendszer bevezetésével elérték a nemzetközi elvárásoknak megfelelő búvároktatási szintet. Így a Szövetség által kiadott búvárigazolványokat külföldön is elismerik.

A búvárkodás lehetőségeinek infrastrukturális fejlesztésében főleg Kína déli szigetére, HaiNan Dao-ra helyezték a hangsúlyt, így itt rövid időn belül több búváregyesület, búvárbázis jött létre.

A szabadidős merüléseken kívül a búvárversenysport is - hasonlóan más sportágakhoz - hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 10-15 évben. A versenyzők száma jelentősen növekedett és nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményeket értek el. A kínai búvársport fejlődésének elismerését jelentette, hogy néhány évvel ezelőtt a Búvár Világszövetség Kínának ítélte az Uszonyos úszó VB megrendezésének jogát.

Régebben a kínai emberek nagyon keveset tudtak a búvárkodásról, és nem is érdeklődtek a merülések iránt. A kedvező merülőhelyek sem voltak kiépítve, s mivel a legtöbb ember veszélyesnek is tartotta a búvárkodást, így nem sokan jelentkeztek a búvártanfolyamokra. Az ország "megnyitásával" külföldi búvárcsoportok jöttek Kínába, hogy ezt az új területet is megismerjék, s közben felpörgették a kínai búvar-bizniszt is. Napjainkban már a legnagyobb búvároktatási rendszerek a BSAC, CMAS, NAUI, PADI, SSI képviselői jelen vannak az országban. Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a búvárkodás iránt. Jelenleg már több mint 500 búvároktató dolgozik, és azt jósolják, hogy 2010-re már eléri a 200-at is a kínai búváregyesületek száma. A Kínai Szövetségnek határozott célja a búvárkodás mind szélesebb körben történő megismertetése és minél jobb búvárlehetőségek biztosítása, amelyet az egyre jobb minőségű felszerelések elérhetősége és a külföldi oktatók is segítenek. Évente 1 millió 200 ezren kóstolnak bele a búvárkodásba próbamerülések során, akik közül általában minden tizedik részt is vesz egy búvártanfolyamon.

Kínában területileg négy fő körzete van a búvárkodásnak: Északon Beijing (Peking) környéke, keleten a shanghai körzet, délen Guangdong és Dél-nyugaton Hainan-sziget. Ezeken a helyeken búvárközpontok várják a búvárokat, s a környék sajátosságainak megfelelő merüléseken vehetnek részt az érdeklődők. Személyesen Hainan-szigetén, annak déli városában, Sanya-ban találkoztam búvárokkal. Ez a trópusi tengerpart napjainkban Kína egyik legismertebb turistaparadicsoma. A pálmafákkal övezett homokos tengerpart tiszta, a sós tengervíz télen-nyáron meleg. Az itt-ott felbukkanó hatalmas gömbölyű sziklák különös természeti képződmények, melyet megörökítettek a kínai papírpénzen is. A parttól két órás hajóútra található a Ximao Zhou-sziget, Kína legismertebb búvárparadicsoma. Partról, vagy hajóról zátony-, falmerülések hajthatók végre, de tengeri barlangok is felkereshetők. A körzet érdekes és sajátos élővilága jó lehetőségek nyújt a búvárfotósoknak. Kína partjainál megszámlálhatatlan, különböző korokból származó, kisebb-nagyobb hajóroncs nyugszik a mélyben. A hajóroncsok között magyar vonatkozású emlék is van: Csingtau kikötője mellett mintegy 60 méteres mélységben nyugszik az Oszták-Magyar Monarchia egykori hajója, a Kaiserin Elizabet, amelyet az I. Világháborúban, 1914. november 3-án hajnalban süllyesztett el a saját legénysége, hogy ne jusson az ellenséges japán és angol csapatok kezére.

Irány Kína!